Helyes étkezéssel megelőzhető a zsíranyagcsere-zavar!

Bár elsőre nem hangzik fontosnak, vérzsír-értékeinkkel nem árt tisztában lennünk - súlyos betegségek kialakulásához járul hozzá, ha felborul az egyensúly.

Ha önmagában nem is tulajdonítanánk nagy jelentőséget annak, milyenek a vérzsír-értékeink, jó, ha tudjuk, nem magasak-e.

Nem okoz különösebb tüneteket vagy fájdalmat, ha nem normális az érték, de sajnos hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb horderejű betegségek alakuljanak ki szervezetünkben.

A koleszterinről és a trigliceridről van szó, ezen vérzsír-fajták szintjét kell ellenőrizni. Az összkoleszterin-szint normálisnak tekinthető, ha 6,5 mmol/l alatti, a triglicerid szintje 2,3 mmol/l-nél alacsonyabb. A HDL („jó” koleszterin) szintjének 1-1,3 mmol/l felettinek kell lennie. Ezek az értékek azokra az emberekre vonatkoznak, akik kockázatmentesnek tekinthetők, nincsenek jelentősebb rizikófaktoraik, vagy már meglevő betegségeik. Akiknél azonban vannak, ott az összkoleszterin szintjének 3,5 mmol/l értéke a normális, illetve ez a szám alatti érték, a trigliceridnél pedig az 1,7 mmol/l-nál alacsonyabb szint számít jónak.

A vérzsírok szintje a korral általában nő, a kockázat a férfiaknál 44-, a hölgyeknél 54 éves kor felett emelkedik, a menopauza időszakát követően.

De mi történik zsíranyagcsere-zavar esetén? A vérzsírok szintjének egyensúlyban kell lenni. Hogy ez a szint hogyan alakul, arra több tényező is hatással van. Ha a szabályozási mechanizmusban hiba keletkezik, a koleszterinszint a már nem normális szintre emelkedik.

Elsősorban koszorúér-betegségre lehet számítani, ha valakinél magas az összkoleszterin és az LDL, azaz a „rossz” koleszterin szintje, ráadásul még egyéb rizikófaktorok is fennállnak. A koszorúér-betegség önmagában is nagy kockázat. Könnyen kialakul a súlyos szívbetegség azonban akkor is, ha valaki diabétesszel küzd, érelmeszesedése van. Ha több kockázati tényező egyszerre van jelen, a koszorúér-betegség pár éven belül jelentkezhet.

Az érelmeszesedés az idősebbeknél jellemző, hiszen ahogy öregszünk, az artériák fala vastagodhat és merevvé válik, a beszűkült erek pedig a keringés normális folyamatát nehezítik: csökken a szervek vérrel való ellátottsága, mely végső esetben halálhoz vezet. Veszélyben van a szív, az agy erei, de még a lábakban, karokban futó erek, valamint a beleket és veséket ellátó erek is.

Az érelmeszesedéssel kapcsolatos betegségek, a szívinfarktus és a stroke (az agyi erek elzáródása) esélyes, ha a páciensnek magas a triglicerid értéke és az LDL-koleszterinszintje. Minél magasabb a koleszterinszint, annál valószínűbb a szívinfarktus és a trombózis.

Annak érdekében, hogy a legnagyobb veszélyt elkerüljük, tehát csökkentsük az érelmeszesedés esélyét, mindenképp lejjebb kell vinni az LDL koleszterin szintjét, és emelni kell a „jó”, azaz HDL koleszterinét. Ha a triglicerid-érték a normális 1,7 illetve 2,3 mmol/l feletti, a vérben nő a rögök kialakulásának esélye.

Megelőzhetjük a bajt!

Bár sokan figyelmen kívül hagyják, az orvosok szerint már 20 éves kor felett érdemes ötévente ellenőriztetni vérzsír-szintünket: milyen a koleszterin- és a trigliceridszintünk, mekkora a HDL-koleszterin mennyisége. Az ellenőrzés fokozottan szükséges azok számára, akik eleve valamilyen kockázatot növelő betegségben szenvednek, például magas a vérnyomásuk vagy diabéteszük van.

A zsíranyagcsere-zavar kialakulása megelőzhető. Sőt, a gyógyszeres kezelés is elkerülhető. Első lépésben ugyanis életmódot kell változtatnia annak, akinél rosszak az értékek. Több testmozgásra van szüksége, módosítania kell étrendjén: ha elhagyjuk a koleszterindús, telített zsírban gazdag ételek fogyasztását, a rossz koleszterin szintje csökken.

Ajánlott a halak fogyasztása, melyek Omega-3 telítetlen zsírsavban gazdagok - nemcsak csökkentik a koleszterin- és a triglicerid szintet, de a vérrögök képződését is gátolják. Ha nincs lehetőségünk sok halat enni, az Omega-3 zsírsavat ma már étrend-kiegészítő formájában is szedhetjük.

Gyógyszerre akkor van szükség, ha a fentiek ellenére sem változik jó irányba a koleszterin- és a trigliceridszint. Többnyire sztatinokat alkalmaznak az orvosok a zsíranyagcsere-zavarok kezelésére, melyek a koleszterin termelődésére hatnak a májban, valamint az érfal megfelelőbb működéséhez is hozzájárulnak. Ha inkább a triglicerid-szinttel van a baj, többnyire fibrátokat kell szednie a betegnek, melyek a triglicerid-szint csökkentésén túl a koleszterinszintet is mérsékelik.

Az orvos természetesen rendszeresen ellenőrzi, hogyan halad a kezelés. Szerencsés helyzetben az étrend- és életmód változtatás meghozza az előnyös eredményeket.