A feledékenység az egyik legbosszantóbb dolog. Nem emlékszünk valamire? Várjuk meg a nap végét. Kutatók szerint a feledékenység napszak-függő lehet, vagyis később visszaidézhetjük, ami korábban nem jutott eszünkbe.

Mindenkivel előfordul, hogy nem olykor emlékszik dolgokra. Kutatók azt javasolják, hogy ilyenkor várjunk egy kicsit – a nap folyamán, később könnyebben eszünkbe juthat, ami azelőtt nem.

A szakemberek azonosítottak egy gént az egerekben, amely látszólag befolyásolja a memóriát, az emlék visszaidézést a nap különböző időszakaiban, s megfigyelték, hogy ez miként okoz feledékenységet a rágcsálóknál közvetlenül egy normális ébredés előtt.

„Lehet, hogy az első gént egereknél fedeztük fel, amely specifikusan emlékezet-visszanyerő” – mondta el Satoshi Kida professzor a Tokiói Egyetem Alkalmazott Biológiai és Kémia tanszékéről.

Minden alkalommal, amikor a feledékenység töröl valamit, ok lehet, hogy nem igazán tanultuk meg a dolgot – például egy ember nevét, akinek 1 perccel ezelőtt mutattak be bennünket -, de abból is adódhat, hogy nem tudjuk előhívni az agy azon részéből, ahol tárolódott. Például egy kedvenc számunk dalszövegét.

Számos memóriakutató tanulmányozza, hogyan készülnek az új emlékek. A feledékenység biológiájának feltérképezése meglehetősen bonyolult, mert nehéz különbséget tenni a nem tudás és a feledékenység, vagyis a visszaemlékezés hiánya között.

„Olyan memóriatesztet alkottunk meg, amely különbséget tud tenni a dolgok meg nem tanulása, illetve aközött, hogy valamire nem vagyunk képesek emlékezni” – mondta el Kida.

A kísérlet

A kutatók a memóriát fiatal felnőtt, hím és nőstény egereken vizsgálták. A memóriatesztek „tanulás” vagy „edzés” időszakában lehetővé tették a rágcsálók számára, hogy egy pár percig felfedezzenek egy új tárgyat.

Később, a „visszaidézés” időszakban azt vizsgálták, milyen hosszú ideig érintkezett a tárggyal az egér, amikor megismerkedett vele. Az egerek kevesebb időt töltöttek azon tárgyak érintésével, amelyekre korábbról emlékeztek. Feledékenységüket a kutatók ezután azzal tesztelték, hogy ugyanazt a tárgyat a nap különböző időszakaiban újra megismertették velük.

A vizsgálatot egészséges rágcsálókon, illetve olyanokon is elvégezték, amelyeknél nem volt jelen egy bizonyos, BMAL1 nevű fehérje, mely szabályozza számos más gén expresszióját. A BMAL1 protein normálisan ingadozik, alacsony szinten az ébredést megelőzően, s magas szint figyelhető meg elalvás előtt.

Azok az egerek, melyeket a normál ébredést megelőzően edzettek, s azután teszteltek, hogy a maguk ritmusának megfelelően aludni mentek, megismerték a tárgyat.

Az egészségeseknél, illetve a BMAL1 fehérjével nem rendelkezőknél az eredmény mintázatok megegyeztek, utóbbiaknál azonban a feledékenység fokozott volt ébredés előtt. A kutatók ugyanazokat az eredményeket látták, amikor az egereknek egy másik társukat, illetve egy tárgyat kellett megismerniük.

Napszakfüggő is lehet a feledékenység

A feledékenység tekintetében tehát számíthat a napszak – ébredést megelőzően a BMAL1 szintek normálisan alacsonyak, azt eredményezve, hogy az egerek ne emlékezhessenek valamire, amelyet határozottan megtanultak és tudnak.

Kida szerint a memória kutató közösség korábban azt gyanította: a test belső avagy cirkadián órája, mely az alvás-ébrenlét ciklusok szabályozásáért felel, befolyásolja a tanulást és az emlékezet kialakulását. „Mostanra bizonyítékunk is van arra, hogy a cirkadián óra valóban szabályozza az emlékek visszahívását” – mondta.

A feledékenység napszaktól is függhet