Mindennapi bosszantó cselekedetek - hogyan kezeljük őket?

Arany János nyomán ma is él a közmondás: „rossz szomszédság, török átok!”, amikor a kellemetlenkedő szomszédokra panaszkodunk, mert, aki ellenséges viszonyban van a szomszédjával, azt „megverte a törökök átka”.

Ajtó csapkodás, hangoskodás, hangos zene, kopogós cipőben járkálás, dübörgés, gyerekek rohangálása. Vannak, akik otthonukban gyűjtik a szemetet, mások hangos szexuális életet élnek, sokan az ablakban vagy az erkélyen szívják a cigarettát hangos, trágár beszélgetések közepette, többnyire az utcára pöckölve az égő csikket, késő esti mosás, ugráló centrifugálás zajával, késő esti főzés, ablaktárásra kényszerítő szagokkal. Kertes házakban a szemétégetés, tiltott időszakban fűnyírás, barkácsolás az, ami többnyire kiveri a biztosítékot a rendezett körülmények között élőknél. A példák sora persze folytatható.

Mindennapi bosszantó cselekedetek, amelyek felbolygatják nyugalmunkat, pokollá teszik az otthon-létet. S ha ehhez még az is társul, hogy kulturált hangnemben nem lehet megbeszélni az illetővel a problémát – már, ha keresésre kinyitja az ajtót – az rengeteg konfliktust, folyamatos bosszankodást, sok esetben törvényi intézkedést von maga után.

Ha netán sikerül udvarias kéréssel jobb belátásra bírni a csendháborítót, de az mégsem hozza meg az eredményt, kérhetjük a gondnok, a közös képviselő közbenjárását, birtokháborítás miatt írhatunk, szólhatunk a helyi jegyzőnek, hívhatjuk a 112-es segélyszámot, ahonnan rendőrjárőrt indítanak a probléma megoldására, ha pedig végképp nem jutunk dűlőre, marad az ügy jogi útra terelése. S ha még higiénés probléma vagy környezet szennyezés is megvalósul, amely veszélyezteti a lakók egészséget, az ÁNTSZ-t is be kell vonni az intézkedésekbe.

A csendrendelet hosszú évek óta már nem csak az este 10 óra utáni nyugalomra inti a lakókat, mert azt mondja ki, hogy a nap 24 órájában mindenkinek úgy kell élni a lakásában, a házában, hogy tevékenységével ne zavarja a szomszédok, a környezet nyugalmát. A társasház házirendje is kötelező érvényű és követendő, hiszen abban rögzítve van, hogy pl. mettől-meddig végezhető hangos zajjal járó munkálat, hogyan kell a szemétledobót használni.

Vannak követendő hozzáállások is, pl., ha felújítások kezdődnek, ajánlatos jól látható helyen kiírni a munka befejezésének határidejét, kérve a lakók megértését, de társasági esemény rendezésekor is illik kérni, hogy legyenek toleránsabbak, és csak akkor szóljunk, ha a kiírt időpont után hosszabb ideig zavaró az ünneplésük.

A cigarettázókkal a legnehezebb a szótértés. Ők azok, akik erkélyen, ablakban dohányoznak, fújják a füstöt, nem kímélve betegeket, csecsemőket, bárkit. Szakemberek véleménye szerint a nem dohányzókra veszélyesebb a cigaretta füst, mert ők szívják be a nagy mennyiségű kifújt füstöt. Sajnos, törvény nem szabályozza a társasházi dohányzás mikéntjét, ezért csak a dohányzók jó indulatára hagyatkozhatnak a lakók. Kirívó pozitív példa, ritka kivétel, hogy az egyik társasház lakója óránként lemegye az utcára és ott szívja el a cigarettáját, majd a szemétgyűjtőbe dobja az elnyomott csikket.

A szomszédainkat sajnos nem válogathatjuk meg, és bárhová költözünk, mindenhol van legalább egy lakó, aki a közösséghez nem méltó módon viselkedik, fittyet hány a társasház együttélési szabályainak betartására. Sajnos, egyre több panellakás tulajdonos adja ki olyanoknak a lakását, akik soha nem éltek ilyen típusú házban, és fogalmuk sincs, hogyan, mire kell ügyelni, vigyázni egy panellakásban, hogy ne okozzon se kárt, se kellemetlenséget a szomszédoknak, a lépcsőház lakóinak. Legrosszabb esetben az albérlő tovább adja a bérleményt más bérlőnek, vagy költsége csökkentése érdekében magához vesz további albérlőket, amiről a lakás tulajdonosa nem is értesül, s ezzel tovább bonyolódik a csendháborítások sorozata.

Intelligencia és jó érzés kérdése, hogy tekintettel legyünk a másikra. Hogy úgy viselkedjünk a saját lakásunkban, házunkban, ahogy azt elvárjuk a másiktól, hogy minket se zavarjon senki a mindennapi tevékenységével. Ilyen egyszerű!

Nem véletlen, és szomorú tény, hogy egyre több tulajdonos a mielőbbi és kedvező eladás érdekében a lakáshirdetésben feltünteti azt is, hogy„a szomszédok kedvesek.”

Szerző: Szigethy Emma