Ezek a tünetek utalhatnak demenciára

A szellemi hanyatlás lehet egy előrehaladó, egyre romló betegség vezető tünete, de számos idegrendszeri működési zavar is járhat átmeneti szellemi hanyatlással. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus szerint a vizsgálatok célja azon betegségek felismerése, amelyekre elérhetők terápiás eljárásokat.

A demenciáknak több típusa ismert

A progresszív demencia (előrehaladó elbutulás) az agysejtek elvesztésével járó neurológiai betegség, melynek számos oka lehet.

• Vaszkuláris demencia: az agy körül írt vérellátási zavarának, oxigén ellátásának csökkenésének következménye, amely az idegsejtek pusztulásához vezet. Ezt eredményezheti kis erek elzáródása (mini stroke-ok sorozata), vagy nagy verőerek elzáródása nyomán kialakult agylágyulások.
• Lewy –testes demencia: rendellenes szerkezetek, Lewy-testek jelennek meg az agyban, és vezetnek az idegsejtek elhalásához.
• Fronto-temporális demencia: az agy ezen területein rendellenes fehérjelerakódások okozzák a neuronok elhalását.
• Kevert demencia: többféle típusú demencia van jelen, és a tünetek is igen változatosak.
• Lassú vírusbetegségek okozta demenciák, mint pl. a Jacob-Creutzfeld kór

A legismertebb demenciával járó betegség: az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Jel lehet a „megfelelő szó” használatának nehézsége, probléma megoldó képesség hanyatlása, döntéshozatalok nehezedése, vagy a tárgyak 3 dimenzióban történő érzékelésének zavara. Alzheimer-kórban (és más típusú demenciákban is) az első fő tünet a rövidtávú memória romlása: az érintettek elfelejtik, amit nem sokkal korábban tettek vagy mondtak, de a régmúlt eseményeire még teljesen tisztán emlékezhetnek. A mindennapi „rutin” feladatok (pl. tisztálkodás, öltözködés, evés) egyre nehezebb, végül kivitelezhetetlenné válik számukra. Inkontinenssé válhatnak, az esetek többségében magatartásuk, személyiségük is megváltozik. Összességében a teljesítőképesség mind mentális, mind fizikális szinten folyamatosan csökken; a betegek egy idő után önellátásra is képtelenné válnak, egyre nagyobb mértékű – 24 órás- felügyeletet igényelnek, végül legtöbbször valamilyen testi betegség szövődménye okozza a páciensek halálát – pl. tüdőgyulladás.

Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?

• Rövidtávú emlékezetkiesés.
• A mindennapi tervezés, döntéshozatal, figyelem nehézségei.

• Beszédzavar (afázia).
• Begyakorolt mozgások zavarai (apraxia).
• Tárgyak, személyek felismerésének nehézsége (agnózia).
• Pszichés változások, zavarok (szorongás, félelem, depresszió).
• Motiváció hiánya, korábban kedvelt tevékenységek feladása.
• Személyiség megváltozása: agresszivitás, zárkózottság, közömbösség, nyugtalanság stb.
• Alvászavarok, éjszakai ködös tudatállapotok megjelenése.
• Vegetatív zavarok: pl. széklet-, vizelet ürítés szabályozása

• A diagnózis felállításához az egyéb szellemi hanyatlást okozó folyamatok kizárása szükséges. Ehhez az előzmények ismerete, a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata, kognitív tesztek elvégeztetése ad segítséget. Ha felmerül az agysorvadás gyanúja, ennek megjelenése nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal (MRI) könnyen láthatóvá válik – ismerteti Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. – A demencia kezelésére nincsenek jól bevált módszerek, és sajnos egyelőre oki kezelés sem létezik, a tüneti kezelés azonban a páciensek egy részénél fékezheti a betegség előrehaladását. Ez pedig mind az érintettnek, mind a családnak komoly segítséget jelenthet, így már az első jelek felfedezésekor érdemes orvosi segítséget kérni.