A pánikbetegség gyógyítása

Halálfélelem, határtalan menekülési vágy, felgyorsult szívverés, ájulásérzés, nehézlégzés, a vérnyomás és a pulzus jelentős megemelkedése, remegés, izzadás, mellkasi fájdalom a pánikroham főbb tünetei, melyek a lakosság 2-4 százalékát érintik, a nőket nagyobb arányban, de minden tizedik ember átél ilyet élete folyamán legalább egyszer.

Nem mindig egyértelmű miért alakul ki a pánikroham, a betegség azonban jól gyógyítható.

A pánikroham egy nagyon heves szorongásos állapot. Körülbelül tíz perc alatt eléri a maximumát, és aztán lecseng, magyarázta Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.

A pánikbetegekre sajátos gondolkodásmód jellemző. Azok a veszélyeztetettebbek, akik hajlamosak saját testi állapotaikat félreértelmezni, túlreagálni, “katasztrofizálni”. A pánikroham tünetei ugyanis a mindennapi stresszhelyzetek természetes velejárói.

A különbség, hogy míg egy egészséges ember a tüneteket az élethelyzetnek – például egy vizsgadrukknak – tudja be, addig a pánikbeteg nem veszi figyelembe a kiváltó okokat. Sőt, a tünetek jelentkezésekor azokra koncentrálva felnagyítja a jelentőségüket, ami még inkább erősíti a szorongást: egyre jobban zihál, amitől továbberősödik a légszomj, a szédülés, és egyre jobban kétségbeesik. Éppen ezért fontos, hogy a betegek mielőbb, még a betegség súlyosbodása előtt segítséget kérjenek, hiszen a pánikbetegség megfelelő kezeléssel jól gyógyítható – hangsúlyozzák a szakemberek.

Ha a tünetek már hétköznapi teendőkben is akadályozzák a beteget, és jelentős szenvedést okoznak, gyógyszeres kezelés és/vagy pszichoterápiás beavatkozás szükséges. A kutatások szerint a pánikbetegség kezelésében a kognitív viselkedésterápia az egyik leghatékonyabb módszer, az esetek 90 százalékában teljes gyógyulást lehet elérni. Hatása hosszú távú, azaz a terápia befejezése után is fennmarad.