Légmell fiatal korban – sportolhat, repülhet, búvárkodhat-e a beteg?

Ha az intenzív növekedés időszakában lévő kamasz vagy fiatal felnőtt spontán légmell miatt kórházba kerül, pár napon belül rendszerint maradandó elváltozás nélkül fel is épül. Ám a betegben és a szülőkben is számos kérdés marad az ijesztő és váratlan eset után. Ezeket segít megválaszolnidr. Hidvégi Editgyermek és felnőtt tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.

Mi a légmell?

Légmellről beszélünk, ha a mellhártya két lemeze közé levegő kerül. Ez létrejöhet ritkább esetben traumás sérülés – erős ütés, rúgás, vagy a tüdőt ért szúrás miatt. Gyakoribb eset, amikor a mellhártya belső lemeze - ami a tüdőt fedi – megreped. Ennek oka lehet egy nagy megerőltetés vagy fejlődési rendellenesség is.

Spontán légmell – miért gyakoribb a 20 év alattiak körében?

A légmell előfordulása nem ritka, gyakorlatilag minden 50. fiatal tizenévesnél kialakul. Ennek oka, hogy az intenzív növekedés időszakában hirtelen megnyúlik a fiatalok egész teste – beleértve a mellkasát, a tüdejét is – és ha nem egyenletesen nyúlik a szervezete, akkor a mellhártya tüdőt fedő lemeze elgyengülhet egy bizonyos ponton, és ott kiszakadhat.

Milyen veszélyei lehetnek?

Életveszélyes elváltozás is lehet, de a betegek nagy része általában spontán gyógyul. Ezt azt jelenti, hogy nem kell műteni, de természetesen kórházi kezelésre szorulnak. Ha nagyon nagymértékű a légmell kiterjedése, akkor az adott tüdőnek a teljes összeesésével járhat. Ha még több levegő jut be a mellhártya és a tüdő közé, akkor feszülő légmell alakulhat ki, amely még az ép tüdőfelet is károsíthatja és a szívre is erős nyomást gyakorolhat. Ezáltal hirtelen romolhat a beteg légzése és keringése is, életveszélyes állapotot előidézve.

Milyen tünetekkel fordulnak orvoshoz a betegek?

A légmell kialakulását az alábbi tünetek jelzik: ,

• hirtelen éles, szúró mellkasi fájdalom, legtöbbször a tüdőcsúcsnál
• köhögés
• terhelésre jelentkezőnehézlégzés.

Hogyan kezelhető?

A tünetek alapján mellkasröntgen elvégzésére kerül sor, az elváltozás ez alapján egyértelműen beazonosítható. A légmell kezeléséhez a kórházban csövet vezetnek a mellhártya két lemeze közé, és kiszívják a felesleges levegőt. Szerencsés esetben a sérülés beforr és nem kap újabb utánpótlást ez a terület, kitapad a mellhártya, a tüdő ismét a helyére kerül. Szükség esetén a szívást megismétlik, ha a légmell nem tér vissza, a beteg néhány nap múlva hazamehet.

Ha a légmell a szívás hatására sem szűnik meg, mert a sérülés nem tud beforrni, akkor operációra van szükség a kezeléshez. Mellkas CT kimutathat olyan anatómiai elváltozást (emfizémás bulla), ami hajlamosít a légmell kialakulására. Ilyenkor a tüdő érintett részét műtéttel (VATS rezekció) eltávolítják, ezzel megakadályozva újabb légmell kialakulását.

Tanácsok a megelőzéshez

A későbbiekben a pácienseknek nagyon fontos minden mellkasi panaszra odafigyelni és ha tüneteik vannak, orvoshoz fordulni. A légmell kiújulásának kockázatát csökkenthetjük, ha kerüljük az olyan erős fizikai megterhelést, ami a mellűri nyomás fokozódásával jár. A súlyemelés és a mélytengeri búvárkodás emiatt nem javasolt. Egyéb sportok, például futás vagy a kis súlyokkal történő erősítő edzés megengedett. A fúvós hangszerek is veszélyesek lehetnek, de a koncerteken is vigyázni kell, az erős hanghatás miatt „beleremeghet” a tüdő.

Mivel a nyomáskülönbség valóban okozhatja a légmell kiújulását, ezért a repülővel való utazás mindig egyéni elbírálást igényel. Aki hajlamos a légmell kialakulására - már előfordult nála korábban, akkor az utazás előtt mindenképp érdemes a tüdőgyógyász tanácsát kérni ez ügyben. A kiújulás esélye attól is függ, hogy mennyi idős, volt-e műtve légmell miatt korábban és az pontosan milyen okból következett be – ezek mind befolyásolhatják a szakember javaslatát a repülőúttal kapcsolatban. Angol nyelvű orvosi összefoglalót mindenképp érdemes az útra magával vinni, a korábbi légmell ellátásáról.