Vigyázat, stressz!

A stressz fogalmát 1936-ban megalkotó magyar származású kanadai tudós, Selye János még azt írta, hogy az élő szervezetet érő, nem specifikus hatások összességéről van szó. Ez éppúgy lehet környezeti hatás, gyógyszeres hatás, vírusfertőzés, sebesülés, mint egy túl bőséges vasárnapi ebéd vagy bármi egyéb. Szervezetünk egyensúlyi állapotra törekszik, így ezekkel a hatásokkal jó esetben sikeresen megküzd, alkalmazkodva hozzájuk. Ha viszont probléma lép fel az alkalmazkodás során, azt különféle, változatos formában megjelenő pszichés és fizikai tünetek jelezhetik.

Hogyan zárhatjuk ki életünkből a stresszokozó tényezőket, azaz a stresszorokat? A válasz röviden összefoglalható: sehogyan!

És nem is feltétlenül kell. A stressz adott esetben jobb teljesítményre, új területek felfedezésére késztethet, növelheti a koncentrálóképességet, a teljesítményt. Ahogyan Selye mondta: "az élet sava- borsa" lehet. Törekednünk kell arra, hogy megfelelően tudjunk reagálni a stresszorok hatásaira-és e téren nagyon sok múlhat rajtunk is.

Változtatnunk kell étkezési szokásainkon, életmódunkon, környezetünkön, kapcsolataink minőségén, s ezek mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minőségi életet élhessünk, még ha ezt nem is sikerül rövid időn belül elérni.

A rendszeres mozgás csökkenti a depresszió és nyugtalanság tüneteit.

Ezenfelül elősegíti az alvást amelyet a stressz és a hangulatzavarok megnehezítenek. Ezek a hatások együttesen csökkentik a feszültséget és azt az érzést erősítik bennünk, hogy uraljuk a testünket és ezzel együtt az életünket. A testmozgás nem elegendő a stressz csökkentéséhez, megelőzéséhez a gondolkodásmódon is változtatni kell. A nyugodtabb hangulat eléréséhez a munkahelyen is óránként legalább 6-8 percre ki kell kapcsolódni, teázzon vagy beszélgessen a munkatársakkal, de ne a munkahelyi dolgokról. Munkából hazafelé menet próbáljon meg kikapcsolódni, hazaérkezve is szánjon rá pár percet. Cél, hogy egyensúlyban tudjunk maradni.