Boldogabbak azok a családok, amelyek többet játszanak

A játék amellett, hogy közelebb hozza egymáshoz a családokat, boldogabbá és nyugodtabbá is teszi őket. A LEGO Csoport legújabb tanulmánya szerint azonban a családok 38 százaléka elismeri, hogy komoly gondot jelent mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, hogy a mindennapi teendőik közepette időt szakítsanak a játékra.

A LEGO “Játssz Jól! Jelentése” elkészítése során 9 országból 13.000 szülőt és gyereket vizsgáltak, hogy megértsék, milyen szerepet tölt be a játék ma a családok életében és hogy beszédtémává tegyék a játék fontosságát.

A kutatás kimutatta, hogy erős kapcsolat van a játékkal eltöltött idő és a családi boldogság között. Ott, ahol egy héten öt, vagy annál is több órát szentelnek a játéknak, tízből kilenc család – a megkérdezettek 88 százaléka - vallotta magát boldognak, míg azok, akik öt óránál kevesebbet fordítanak a játékidőre, csupán 75 százalékban látták magukat boldognak.

A játékra szánt idő drasztikusan lerövidült, a megkérdezett családok egyharmada (30 százaléka) szán öt óránál kevesebbet a játékra, míg 10 százalékuk két óránál is kevesebbet játszik.

Azonban még akkor is, amikor a családok időt szentelnek a játéknak, a szülők 61 százaléka bevallotta, hogy a figyelmüket gyakran elterelik a munkahelyi gondok, a ház körüli teendők és a mindig kéznél levő okostelefonok. Aggasztó, hogy ötből egy gyerek (17 %) állítja, hogy túl elfoglalt, hogy időt szakítson a játékra, és a megkérdezett gyerekek 81 százaléka azt kívánja, bárcsak többet játszhatna a szülőkkel.

A családszakértő és író Jessica Joelle Alexander így nyilatkozott: “A közös játék a családi élet egyik alapköve. A modern életvitel mellett azonban, amely az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektet a hagyományos oktatásra és a strukturált tevékenységekre, könnyű elfeledkezni arról, hogy időt szakítsunk a kikapcsolódásra. Tekintettel arra, hogy a játék milyen pozitív hatással van az életünkre, mindenkinek kötelező házi feladat lenne időt szakítani erre a fajta kikapcsolódásra.”

A kutatás által kirajzolódik egy generációs átalakulás a játékfolyamat mintázatában, ezzel együtt pedig egy, a változásokat övező általános aggodalom is felüti a fejét. Míg a szülők továbbra is aggódnak a digitális játék biztonsága és társas kapcsolatokra gyakorolt hatásai miatt – 88 százaléknak az online biztonság miatt vannak fenntartásai, 72 százalékuk pedig attól tart, hogy a technológia miatt a gyermekeik kevésbé lesznek képesek önállóan gondolkodni -, a kutatásból az is kiderül, hogy a következő generáció fog majd megtanítani mindannyiunkat arra, hogyan legyünk nyitottak a technológia által kínált lehetőségekre.

A gyerekek maguk is úttörők az új típusú „könnyed játék” területén, ahol természetesen merülnek el a játékban, amely zökkenőmentesen ötvözi a valós világot a képzelettel és a digitális élményekkel. Számukra ez egyszerűen csak játék.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a digitális szintek hozzáadása nem megy a hagyományos, közös játék rovására, hiszen a legtöbb gyermek (81 %) továbbra is szívesebben játszik a szüleivel, mint egyedül, valamint négyből hárman (72 %) inkább játszanak egy szobában a barátaikkal, mint online.

Aggodalmaik ellenére a szülők azonban hajlandóságot mutatnak arra, hogy alkalmazkodjanak gyermekük gondolkodásmódjához, ezt támasztja alá, hogy több mint a megkérdezettek fele (59 %) hisz abban, hogy a technológia képes közelebb hozni a családot, emellett négyből hárman (77 %) gondolják úgy, hogy a digitális játék lehet kreatív.

Dr. Elena Hoicka, a Bristoli Egyetem pedagógiai pszichológia adjunktusa elmondta: „Míg sok szülő úgy érzi, hogy az, hogy gyermeke előnyben részesíti a digitális játékot, útjába áll annak, amit ők jobbnak tartanak, jellemzően a több hagyományos tevékenységnek, az igazság az, hogy a kettő nem feltétlenül kell, hogy kizárja egymást. A korábbi generációkhoz képest a gyerekek ma a digitális és a valós világra egy nagy egység részeként, egy összekapcsolt játéktérként tekintenek. Ahhoz, hogy a legtöbbet lehessen kihozni a közös játékidőből, a szülőknek is el kell sajátítaniuk ezt az átfogó gondolkodásmódot.”

A játék ereje, amely segíti a gyerekeket a tanulásban, a szülők számára vitathatatlan. Szinte mindenki (95 %) hiszi, hogy a játék elengedhetetlen a gyerekek jóllétéhez, valamint, hogy létfontosságú eszköz a tanulásban. Ötből négyen (82 %) gondolják úgy, hogy azok a gyerekek, akik többet tanulnak, sikeresebbek lesznek jövőbeli tanulmányaik és munkájuk során.”

A szülők a játékos tanulást (76%) szintén az első számú oktatási módszernek tartják, megelőzve a könyvolvasást (67%), az osztálytermi tanítást (55%), a barátokkal történő interakciót (65%), valamint az interneten való böngészést (22%). Ennél is fontosabb, hogy ötből négy (83%) gyerek értett egyet azzal, hogy könnyebben tanul, ha játék is van a dologban.

A felnőttek és a gyerekek egyaránt érzik a közös játék előnyeit. A szülők azt mondják, hogy a játék saját jóllétük (91%) és boldogságuk (72%) szempontjából is jó, továbbá segíti őket, hogy nyugodtabbak legyenek (86%) és közelebb érezzék magukat a gyermekükhöz (64%). Majdnem az összes megkérdezett gyerek azt mondja, a játék boldoggá teszi őket (93%) és segít ellazulni egy hosszú iskolai nap után (87%).

A megállapítások mentén a tanulmány 10 főelvet ajánl a családok figyelmébe a közös játékhoz. Ezek közé tartozik a kevésbé strukturált játék ösztönzése, hibák felvállalása, és a ház körüli feladatok játékossá tétele.

Julia Goldin, a LEGO Csoport marketingvezetője szerint: „A játék szépsége az, hogy generációról generációra fejlődik, változik, a játék pozitív hatásai mégis örök érvényűek. A tanulmány alátámasztja, hogy a digitalizáció még önfeledtebb játékot tesz lehetővé. Tovább fogunk dolgozni a LEGO játékélmény fejlesztésén azáltal, hogy a gyerekek digitális és való világbeli élményeit tökéletes egységgé úgy, hogy továbbra is élvezhessék a játékos tanulás előnyeit. A játék továbbra is elengedhetetlen fontosságú a gyerekek fejlődése szempontjából, és ebben a mi szerepünk az, hogy segítünk a szülőknek abban, hogy a lehető legjobb játékélménnyel gazdagítsák gyermekeiket és megőrizzék, előnyben részesítsék a játékidőt.”