Noha már a 3-4 évesek is elboldogulnak egy ollóval, ám ez nagy erőpróba lehet egy kisember számára. A biztos ollóhasználathoz szükséges készségek igazán 6 éves korra alakulnak ki, ehhez azonban szükséges a finommotoros képességek fejlesztése.
A következőkben ehhez adunk hasznos tippeket Licsár Szilvia pedagógus segítségével.
Ahhoz, hogy az ollót a kezünkben tartsuk és vágni tudjunk, a kéz- és az ujjizmainkat igazi erőpróbának vetjük alá. Érdemes ezért néhány feladat gyakorlásával erősíteni ezeket az izmokat, hogy az olló használata se jelentsen majd gondot.
- régi újságpapírokat tépkedve és összegyűrve készítsen a gyermek papírlabdákat, amiket aztán konyhai fogó segítségével egyik edényből/autóból a másikba pakolgathat.
- használja rendszeresen a papírlyukasztót, ezzel szintén jól tudja erősíteni a kéz izmait. Készíthet így például képeslapokat vagy könyvjelzőt is ajándékba.
- a stresszlabda vagy a fürdőszobai gumikacsa nyomogatása is jó kézerősítő.
- ujjbábokkal az ujjak egymástól külön mozgatását gyakorolhatja.
- a ruhacsipeszek is kiválóan használhatók az ujjak edzésére, ha például körbe csíptetünk egy papírlapot velük.
Ollókat különböző méretben vásárolhatunk, mindig válasszunk a gyermek életkorának megfelelőt, amely pontosan illeszkedik a kezébe. A mozdulatok begyakorlásához jobb, ha az olló vége tompa, így elkerülhetjük a baleseteket. Az éle azonban mindenképp legyen a vágáshoz megfelelő, egy életlen olló vágás helyett csak tépi, szaggatja a papírt, így hiába a gyakorlás, a sikerélmény elmarad. Az olló választásánál az is lényeges szempont, hogy jobb-, vagy balkezes gyermek fogja-e használni. A speciális igényű gyerekeknek - ha a kézizomzata gyenge, vagy koordinációs probléma áll fenn - megint más típusú olló lesz megfelelő.
Mikor ollót adunk a gyerek kezébe, nagyon fontos, hogy megtanítsuk az eszköz biztonságos használatára. Az első és legfontosabb, hogy a gyerekek tudják, hogy az olló kizárólag vágásra való! Az olló nem megfelelő használatával könnyen balesetet okozhatnak maguknak vagy másnak, de ha erre nem figyelünk oda, a gyerek akár a mellette ülő hajába, pólójába is belevághat. Egyértelműen le kell tehát szögezni, hogy az olló nem játék.
A másik lényeges dolog, hogy az ollóval tilos a gyerekeknek közlekedni! Az ollót az asztalon tartjuk, át lehet adni a társunknak, de nem sétálunk a szobában vele. Ha mégis muszáj, akkor tanítsuk meg arra, hogy zárt állapotban, a hegyével lefelé tartva vigye magával.
Az olló használata felnőttként teljesen természetesnek tűnik, egy gyermeknek azonban meg kell tanulnia, hogy hová teszi az ujjait, merre dönti a csuklóját és hogyan mozgassa az ollót annak érdekében, hogy a vágás sikerüljön. A mozdulatok elsajátítását segíthetjük, ha leülünk vele gyakorolni. Ilyenkor inkább mellé üljünk és ne vele szemben, hogy a mozdulatainkat könnyebben lemásolja. Vágás közben hangosan mondjuk, hogy mit csinálunk, az is segíthet, ha képi elemekkel színesítjük a mondandónkat – a nyíló-záródó olló lehet például egy krokodil szája.
Ha a gyermek már biztosan használja az ollót, akkor hagyjunk neki időt a gyakorlásra. Először színes papírlapokat vágjon kisebb darabokra. A színes darabokból aztán remek mozaikképeket varázsolhat. Vághat csíkokat is a lapokból, ezekből karkötőt, vagy nyakláncot készíthet. Ha ezeket a mozdulatokat már begyakorolta, akkor jöhetnek a bonyolultabb minták, mint a kör vagy a négyzet kivágása. A fokozatos nehezítésnek köszönhetően a sikerélmény sem marad el, és a sok gyakorlás által idővel az egyre nehezedő alakzatokat is magabiztosan fogja körbevágni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.