Túl erős vérzés? Van megoldás!

A nők 12-14 koruktól közel 40 éven át havonta átlagosan 4-7 napig menstruálnak. Ha a menstruációk jóval hosszabbak és a vérzéserősebb a szokásosnál, az krónikus vérszegénységhez vezethet.

A probléma okiról, kezelési lehetőségeiről dr. Hintalan Albert, az Oxygen Nőgyógyászat szakorvosa beszélt.

Mit jelent az, hogy túl erős vérzés?

Egyes felmérések szerint a 35-45 éves nők 20 százaléka átéli a túl erős menzesz jelenségét. Az erős, nagy mennyiségű vérveszteséggel járó vérzés (menorrhagia) nem csak a komoly stresszforrás, de komoly egészségi problémára is utalhat. Főként vashiányos vérszegénységet okozhat, ráadásul a háttérben álló okok is lehetnek súlyosak, nem beszélve arról a veszélyről, amelyet az elhúzódó, erős vérzésekhez gyakran társuló gyulladás jelenthet. Az alábbi tünetek utalnak menorrhagiára:

• hosszabb, 7-9 napos menzesz
• 21 naposnál rövidebb ciklus
• átázás miatt óránként cserélt tampon vagy betét
• vérrögök megjelenése
• rosszullét, gyengeség
• két szabályos menstruáció között jelentkező vérzés
• pecsételő-, illetve együttlét után jelentkező kontakt vérzés

Mitől lehet?

• Az esetek egy részének hátterében állhat a méhnyálkahártya megvastagodása, amely az ösztrogén hormon hatására jön létre.
• Ok lehet egy anatómiai elváltozás, a mióma, amely egy jóindulatú méhizomdaganat vagy méhmegnagyobbodás. A megvastagodott méhfal nem tud miatta kellőképpen összehúzódni, ami fokozott mértékű vérzéshez vezet.
• Gyakran a méhen belüli fogamzásgátló eszköz a probléma kiváltója, amely normális körülmények közt is valamivel hosszabb és erősebb menstruációkat okozhat, de ez egyeseknél kóros mértékűvé válhat.
• Az endometriózis, amelynek következtében a méhnyálkahártya-szigetek nemcsak méhen belül, hanem a méhen kívül is előfordulnak, okozhat két menstruáció között fellépő vérzést, görcsös fájdalom kíséretében.

• Hormonális zavarok, például pajzsmirigy problémák is kereshetők a háttérben.

Mindezeken felül ki kell zárni a megszakadt méhen belüli terhességet, a spontán vetélés utáni állapotot, a medencegyulladást, vérrögképződési rendellenességet, a méhdaganatot, a cisztát és a polipot is. Az esetek egy részében nem lehet pontosan meghatározni az okot.

Vizsgálatok és kezelések

Az első lépés a rákszűréssel egybekötött nőgyógyászati vizsgálat és a teljes vérkép vizsgálata. Ez utóbbival megbecsülhető a hemoglobinszint és a menstruáció mértéke, és a szervezet vasháztartásáról is teljes képet kaphat az orvos. Ha ez alapján bebizonyosodik, hogy valóban menorrhagiáról van szó, már egy rutin nőgyógyászati vizsgálat is kimutathatja például a miómát. Az ultrahang felvilágosítást ad a méhnyálkahártya állapotáról, ám ha ez sem hoz eredményt, szóba jöhet a méhtükrözés.

Ha a méhen belüli fogamzásgátló eszköz okozza a problémát, azt nyilván el kell távolítani, és más védekezési módot választani. Ha nem áll fenn egyéb kizáró ok, javasolható a tablettás fogamzásgátlás, amely csökkentheti a menstruáció hosszát és mennyiségét. A menorrhagia gyógyításában szóba jöhetnek nem szteroid gyulladásgátlók és progesztogének is, amelyek jó eséllyel megszüntethetik a problémát. A leggyakoribb diagnosztikus és egyben terápiás beavatkozás a méhkaparás, ennek segítségével a vérzés is megállítható és szövettani utólagos vizsgálattal megállapítható, mi okozta a kóros vérzést. Elképzelhető, hogy a méhnyálkahártya nagy részét el lehet távolítani, és így megszűnik a vérzészavar – ismerteti dr. Hintalan Albert, az Oxygen Nőgyógyászat szakorvosa. - Azonban, különösen 40 éves kor felett, ha a tervezett gyermekek már világra jöttek, és ha egyéb eljárások nem vezetnek eredményre, ma is rákényszerülünk a méh eltávolítására. Természetesen amennyiben daganatos elváltozást találunk, mindenképpen a műtéti beavatkozás a legfontosabb.