Mit, hol és hogyan egyen a gyerek?

Az új iskolai tanév nemcsak a gyerekeknek jelent erőnléti próbát. A legkevesebb, amiért egy szülő joggal aggódhat, nem más, mint hogy mit is eszik a gyerek egész nap...

Mi volt a suliban? - tesszük fel az első kérdést az iskolából hazatérő gyerekünknek, aki persze a legderűsebb mosollyal az arcán közli, hogy semmi. Rutinos szülő persze nem hagyja annyiban, még feltesz néhány rávezető kérdést, miszerint felelt-e, kapott-e pluszt/mínuszt/jegyet, dicséretet, majd rögtön ezután következik a “na és ebédre mi volt?” valamint a “megetted a szendvicseket, amit csomagoltam?” kérdés. Erre viszont rögtön megtudjuk az adekvát választ, miszerint az ebéd, hát olyan izé volt, a szendvics azért elfogyott, pedig utálja a paprikát, stb., ellenben most farkaséhes.

És ez az pont, amikor elkezdünk aggódni, hogy vajon akkor mit is evett a mi gyerekünk egész álló nap, ha most az éhségtől szédelegve a hűtőszekrényt is felfalná. Azt pedig már csak zárójelben teszem hozzá, hogy egyáltalán nem meglepő, amikor este a szennyes ruhák kirázásakor csokoládé- és cukorkapapírok potyognak ki fent említett kiskorú személy nadrágjából.

Ebéd és szelfi….

Persze a kérdés korántsem ennyire vicces. Hiszen hogyan is tudjuk kontrollálni gyermekünk táplálkozását iskolai napokon, amikor reggel és este találkozunk velük? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállított egy majdnem checking listát, amire tényleg érdemes odafigyelnünk és betartanunk, hogy gyermekeink egészségesen táplálkozva egészséges felnőttekké érhessenek. Íme!

• Reggelizzen, mielőtt elindul!
• A reggeli az egészséges, napi ötszöri étkezés indító eleme, ami a gyerek délelőtti tanulási teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Ideális esetben a reggelinek teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, azaz pékárut, tejet, tejterméket, vagy sovány felvágottat, halat, tojást, zöldséget-gyümölcsöt és folyadékot kell tartalmaznia.
• Csomagoljunk tízórait és uzsonnát, mert – többek között a nassolási vágyat is csillapító – napi ötszöri étkezés a kisétkezésekkel lesz teljes!
• Törekedjünk a változatosságra és különösen a zöldség, gyümölcs választáskor vegyük figyelembe az idényjelleget!
• Tudjuk meg, hogy mit kap a gyermek ebédre az iskolában, hét elején nézzük át az iskolai étlapot, és ennek ismeretében állítsuk össze az otthoni fogásokat!
• Pénz helyett inkább ételt adjunk, de ha már az előbbiből kell megoldania a napi étkezését, legalább beszéljük meg vele, hogy mit vegyen belőle!

Legyen nála innivaló!

• Lényeges, hogy a gyermek eleget igyon, mielőtt elkezdődik a tanítás, mert nagyon gyakran nem elégséges az a folyadékellátottság, amivel nekilátnak a tanulásnak, ez pedig a közérzetükre és a tanulmányi teljesítményükre is negatívan hat. A változatosság a megfelelő folyadékbevitelhez is hozzásegít.
• Különösen figyeljünk oda a megnövekedett folyadékigényű napokra, amikor például testnevelésóra és edzés is van, vagy későn ér haza.
• Ne erőltessük, amit nem szeret, de az sem jó, ha minden nap ugyanazt csomagoljuk, mert a kedvencére is hamar ráunhat!
• Megfelelő adagot csomagoljunk!
• A mennyiségnél vegyük figyelembe a gyermek életkorát, igényeit és azt, hogy mennyi ideig van távol otthonról az iskolai és az egyéb elfoglaltságai (különóra, edzés stb.) miatt.
• A csomagolásnál figyeljünk oda a romlandóságra!
• A könnyebben romló ételeket egye meg korábban, pl. tízóraira, a pékáru, müzli mellé a tejet vagy tejterméket, ha lehet, ne vigye magával, inkább vegye meg a büfében, az otthonról vitt főtt ételt fogyasztás előtt melegíttessük át vele, az iskolai büfék vagy konyhák nagy részében van erre lehetőség.
• Naponta legalább egyszer együnk együtt!
• A közös étkezéseknek a fizikai szükségletek kielégítésén túl lelki hozadéka is van, összetartja a családot, színtere a közös beszélgetéseknek, az együttlétnek. Nem utolsó sorban pedig alkalmat teremt a szülőknek arra, hogy jó mintát adva kialakítsák és rögzítsék a gyerekekben a helyes táplálkozási szokásokat.