A méhnyakrák korai felismerésében komoly problémát jelent, hogy a betegség általában sokáig nem okoz észrevehető tüneteket.
Amit tudni illik A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A méhnyakrák kialakulásának pontos okai nem ismertek. Azonban az orvostudomány ennél a ráktípusnál mégis sok, jól körülhatárolható olyan okot tud felsorolni, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását.
A legfontosabb kockázati tényezők között szerepel ahumán papillómavírus (HPV) fertőzés, a dohányzás és a gyakori genitális gyulladás.
Miután a méhnyakrákos megbetegedések jelentős részét a HPV fertőzés okozza az egyik legbiztosabb védekezési mód a vírus elleni védőoltás. A védőoltás az immunrendszert készíti fel a leggyakoribb rákkeltő HPV típusok okozta fertőzések kivédésére. Sajnos a beoltottakkal is előfordulhat, hogy egy ennek ellenére egy kevésbé gyakori rákkeltő vírussal fertőződnek meg, így – monogám párkapcsolat esetén is – évente vegyünk részt méhnyakrák-szűrésén.A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, “0″ stádiumban” való felismerése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.