Ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, hol vannak a tárgyak környezetünkben, először is el kell különítenünk a tárgyakat egymástól és a háttértől. Ezután az észlelőrendszerünk meghatározza a tárgy helyzetét a térben, tehát annak tőlünk való távolságát és mozgását.
A figyelem egy részét a téri viszonyok vezérlik: ez választ ki a figyelem számára egy helyet a sok közül, és teszi lehetővé a figyelem áthelyezését az egyik térbeli pontról a másikra. Ebben a folyamatban a fali lebeny bizonyos részei, és a kéreg alatti területek egy része vesz részt. A figyelem egy másik formáját a tárgyak egyéb tulajdonsága, pl. színe, formája vezérli. Az agy elülső részén elhelyezkedő képletek felelősek a működéséért. Egy tárgyat térbeli helye vagy egyéb más tulajdonságai alapján kiválaszthatunk figyelmünk számára, de ezt a kétfajta szelekciót az agy két különböző területe végzi. Tehát a látás és a figyelem minden embernél azonos módon működik.
Mivel "tudományos" megközelítésünk sem vezetett eredményre, most már sejthetjük, hogy a vezetés egyéni képesség, tehetség kérdése, nem az eltérő agyműködés eredménye.
Cikkünk második részében a biológiai különbségeken túl a szokásbeli eltéréseket vizsgáljuk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.