A fenntartó gyógyszeres kezelés előírás szerinti alkalmazásával, jó eséllyel csökkenteni lehet az asztmás roham kialakulásának kockázatát. Vannak azonban olyan körülmények, ún. triggerek, amelyek rohamot provokálhatnak. Ez mindenkinél eltérő, lehet akár egy légúti betegség, ismert allergén, stresszesebb időszak, dohányfüstös, poros környezet, de asztmás rohamot provokálhat akár az időjárás hirtelen változása is.
"Az asztma kezelésénél a célunk, hogy a betegeknél tünetmentességet érjünk el, vagyis a kezeléssel egy olyan állapotot hozzunk létre tartósan, amelyben úgy élheti az életét, hogy a betegsége ne korlátozza" – magyarázza dr. Hidvégi Edit gyermektüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa. Ehhez fontos jól beállítani a gyógyszeres kezelést, a gyermeknek elsajátítani az inhalátor használatát, és az is lényeges, hogy a szülőkkel együtt ő is ismerje az állapotromlás jeleit, az asztmás roham kezdeti tüneteit.
- éjszakai köhögés - légúti fertőzés - láz - eldugult vagy náthás orr - tüsszögés, viszketés a torokban - szokatlan fáradtság - étvágytalanság - sápadtság - karikás szemek - mellkasi szorító érzés, nehézlégzés - fejfájás Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy emellett egyéntől függően más tünetek is jelentkezhetnek. Ezeket jegyezzük fel és beszéljük meg a gyermek kezelőorvosával.
Ha már kialakult az asztmás roham, akkor kórházi ellátásra is szüksége lehet. Ebben az esetben is alkalmazzuk az asztma akciótervben leírtakat, ezzel együtt pedig hívjunk mentőt, vagy az ügyeletet. Erre az alábbi tünetek észlelésekor van szükség: - a gyermek légzése megváltozik: zihál, kapkodja, felületesebben veszi a levegőt, mint egyébként, - nehézlégzése nem szűnik, köhögési roham jelentkezik, - az ujjvégei és/vagy az ajkai kékes színezetűek. Ez az állapot már súlyos oxigénhiányra utal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.