Aggasztó: egyre több a depressziós tini

Sajnos, bár a felszínen nem is mindig vehető észre, egyre több tinédzser szenved depressziótól és sok esetben nem is abból az okból, melyet elsődleges problémának gondolnánk. A depressziós tinik nem esznek, nem alszanak jól, de gyakran túl sok dolgot bevállalnak, hogy eltereljék a figyelmüket.

Bármely életkorban előfordulhat a depresszió, de a középiskola első évében igen gyakori. Jellemző, hogy a depressziós tini elkezd keveset enni, nehezen alszik, de beleveti magát a sportba és számos iskolai teendőbe, hogy szorongását, szomorúságát leküzdje.

Nem tudja, mihez kezdjen, mert nincs jól, ezért annyira elfoglalja magát, amennyire csak tudja. Közben a többiektől is kissé távolabb kerül, idegessé válik és nem bízik meg másokban, még a szüleiben sem, noha az édesanyák, édesapák általában észreveszik, hogy a gyermekben valamilyen küzdelem zajlik. A depressziós tini azonban, ha kérdést szegeznek neki, sokszor a fokozott fáradtsággal indokolja a problémáit és közli, hogy csak aludni szeretne.

Ám mindezt nem lehet a végtelenségig csinálni. Egyszercsak valaki észreveszi, hogy baj van – például, pánikrohamot kap az ebédszünetben. A depressziós tinik egy része így kerül szakemberhez, általában az iskolában.

Egy amerikai felmérés szerint a 12-17 éves fiatalok 8,2 százaléka 2011-ben depressziós volt. 2014-re ez a szám 11,4 százalékra ugrott – ez majdnem 40 százalékos növekedés 3 esztendő alatt.

Egy tanulmány szerint a tinik többsége nagyobb depressziós epizódokat egy 12 hónapos időszak alatt tapasztal, 2005-ben 8,7 százalékuk, míg 2014-ben 11,3 százalékuk mondta ezt. A szám magasabb volt a kamasz lányok körében. Az öngyilkosságok aránya is megnőtt a tinik körében, főleg a lányoknál.

A szakemberek kétlik, hogy az emelkedő számok annak köszönhetők: többen ismerik fel a depresszió jeleit és előbb is diagnosztizálják azt.

Aggasztó, hogy a tinédzserek mentális egészsége csökken – fejtette ki Diana Divecha, PhD, fejlődéspszichológus, aki a Yale Érzelmi Intelligencia Központjában vezeti a kutatást.

Manapság számos olyan probléma sújtja ezeket a fiatal felnőtteket, mint a stresszes családok, a nagyfokú nyomás, amely az iskolában éri őket, irreális elvárások a jó megjelenést illetően, vagy a közösségi média helytelen használata. Mindezek sokkal inkább súlyosbítják a tinédzserek egészséges fejlődését, minthogy támogatnák.

Emellé jön az is, hogy olyan kockázatos körülmények veszik körül őket, mint a traumák, bűnügyek, iskolai kudarcok, elhízás, a társakkal való kapcsolat, hosszútávú megfélemlítés, bántalmazás, alkoholproblémák. Mindezek még azt is sugallják a depressziós tiniknek, hogy a világ valójában egy borzalmas hely.

S miközben a depresszió és a szorongás két különböző dolog, gyakran együtt jelentkeznek.

A közösségi média szerepe különösen fontos ebben a kérdésben. A kamaszok kevesebbet érintkeznek személyesen egymással, még családtagjaikkal is.

Ma már világos, ezek a fiatalok úgy nőnek fel, hogy kevesebb lehetőségük van a játékra és a felfedezésre, amely akadályozhatja a problémamegoldó képességeik megfelelő alakulását. A depressziós tinik körében a közösségi média minduntalan felbukkan; s a tanárok szerint is összefügg a gyermekek szorongásaival.

Egy nemrég elvégzett tanulmány kapcsolatot talált a depresszió tünetei és a negatív Facebook tapasztalatok között – beleértve a szóbeli bántalmazást, piszkálódást, aljasságot, a nem kívánt kapcsolatokat és a meg nem értést. A lányok ráadásul gyakran szembesülnek mások nem is teljesen reális fényképeivel, már ami a külsejüket illeti: milyen vékony a másik, milyen szép a sminkje, a szemöldöke, jók a ruhái, és így tovább. Ez pedig stresszt jelent a számukra.

A fiúknál a túl sok, rájuk ömlő videó játék, pornográfia járul még hozzá a depresszióhoz. Kiszorítja az értelmes tevékenységeket, hobbikat és befolyással van a lányokhoz való viszonyulásukra.

A közösségi média persze önmagában nem maga az ördög, de ha az ember hagyja, hogy „uralkodjon rajta”, ha befolyásolja őt, akkor komoly probléma lehet belőle.

A depressziós tinik szülei is sokat tehetnek azért, hogy a gyermeküket kevésbé érintse ez a dolog: el kell nekik magyarázni, hogy a Facebookon vagy az Instagramon az emberek a legjobb formájukat igyekeznek bemutatni, akkor is, ha rosszul érzik magukat a bőrükben. Ez pedig nem a való élet.

Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy megküzdjenek problémájukkal. Fontos a jó egészség, a támogató otthoni környezet, az intelligens hozzáállás.

Meg kell kérdezni a kamaszt, mi a konkrét probléma és együtt kell megoldást keresni rá. Meg kell tanítani őket arra, hogy jól használják a közösségi médiát. S főleg, nem szabad felettük ítélkezni, át kell beszélni a problémát, mert csak ez jelent valós segítséget a megzavarodott, szorongó tinédzser számára.