Így ünneplik világszerte a karácsonyt! - 2. rész

A karácsonyt világszerte ünneplik, de a különböző nemzetek különféle módon emlékeznek meg Jézus születéséről. Érdemes belepillantani az eltérő karácsonyi szokásokba.

OROSZORSZÁG

Oroszországban, ahogyan sok más, keleti ortodox országban, a karácsonyt január 7-én ünneplik, és a nyugati államokkal ellentétben náluk ez elsősorban vallási ünnep. Január 6-án este (szenteste) hosszú ideig tart az ünneplés: beletartozik Jézus születésének ünneplése, a vecsernye, a Szent Liturgia. A templomból a családok hazamennek és elfogyasztják a szent vacsorát, mely a 12 apostol tiszteletére 12 fogásból áll. Visszatérnek a templomba a vigíliára, majd reggel liturgiára gyűlnek.

A karácsony ünneplését egyébként 1992-ben élesztették újra Oroszországban, mert a kommunista hatalom évtizedeken át elnyomta azt. Szerencsére a hagyományok megmaradtak - ezek közé tartozik, hogy az oroszok is díszítenek karácsonyfát, mely sokszor „yolka” (lucfenyő), dekorálnak, családi összejövetelt tartanak, ünneplik „Dyed Moroz” (Télapó) eljövetelét, aki az unokájával érkezik, Snegurochka-val. A karácsonyi szokásokat annak idején Nagy Péter cár vezette be Oroszországban, a 17. század végén, Nyugaton tett látogatásait követően. Míg azonban a karácsony is nagyon jelentős, a legtöbb orosz ember továbbra is az újév ünneplésére helyezi a hangsúlyt.

AMERIKA

Az Egyesült Államokban vallástól függetlenül szinte mindenki ünnepli a karácsonyt. Számos szokás hasonlít az angolokéhoz, de azért megvannak az amerikai jellegzetességek is. November végén kezdődik a karácsonyi szezon, és január elején ér véget. Az amerikai otthonokat belül és kívül is csodásan feldíszítik - heteken át készül a díszítés, szentestére kell tökéletesnek lennie. A karácsonyfa a ház vagy a lakás központi helyén áll, díszekkel, fényekkel feldíszítve, angyallal a tetején, vagy csillaggal, mely a betlehemi csillagot jelképezi.

A legtöbb otthonban elektromos kandalló helyettesíti az igazit, de a karácsonyi szokás, miszerint harisnyát akasztanak a kandallópárkányra, amelybe a Mikulás hozza az ajándékot, megmaradt. Mikulás egyébként az éj leple alatt érkezik, amíg a gyerekek alszanak, és csak karácsony reggelén pillantják meg az ajándékokat. Van viszont olyan család, ahol szenteste nyitják ki azokat. A gyerekek egy pohár tejet és karácsonyi sütiket raknak ki egy tányérra a Mikulásnak. A becsomagolt ajándékok a fenyőfa mellett állnak, beleértve a háziállatoknak szántakat is. A barátok is adnak egymásnak ajándékot, korábban és azzal a felirattal, hogy csak karácsonykor bonthatják fel a csomagot. A hagyományos karácsonyi ételek Amerikában a töltött pulyka, sonka, marhasült illetve a Yorkshire-puding. Burgonyát, sült zöldségeket és áfonyamártást szolgálnak fel, tonikkal és sherry-vel. Különböző édes péksüteményeket esznek, az egg nog fahéjjal hintve, valamint az ún. nutmeg is nagyon népszerű. A húsok és a desszertek családi receptek szerint készülnek, amelyeknek általában tartják a titkát. Szokás a gyümölcsök, dió, sajtok és csokoládé fogyasztása is.

A hagyományok közé tartozik, hogy az amerikaiak a karácsonyt megelőző vasárnap különleges istentiszteletre mennek, illetve szenteste éjféli misére. A gyertyagyújtás gyermekes családokban korábban történik ezen az estén. Hagyomány a betlehemes játék is.

GÖRÖGORSZÁG

Görögországban szintén november 30. és január 6. közötti időszak a karácsonyi szezon. A legtöbb család állít fenyőfát és az üzletek is feltesznek dekorációt. A karácsonyi ajándékokat ugyanakkor a karácsonyfa alá teszik és január elsején bontják fel. Ellentétben a nyugati szokásokkal, a görögök a Mikulást Basil-nek hívják, aki meglátogatja és megajándékozza a gyerekeket január elsején. A karácsonyi dalok eléneklése hagyomány, szenteste és szilveszterkor is. A karácsonyi étel-felhozatal legtöbbször a bárányt, sertéssültet és olyan desszerteket foglal magába, mint pl. a kourabies és a melomakarona.

SVÉDORSZÁG

Svédországban a karácsonyi ünneplés az adventtel veszi kezdetét, majd a Szent Lúcia-nap („Luciadagen”) az első jelentős ünnep a karácsony előtt. Ragyogó csillagok és fények díszítik csaknem minden svéd ház ablakát decemberben. A munkaszüneti nap december 25 (Juldagen), de a Mikulás (Jultomte) 24-én hozza az ajándékokat. Bár nem számít állami ünnepnek, mégis annak tekintik az emberek, a legtöbb munkahely ugyanis ilyenkor zárva van, akik pedig dolgoznak, azoknak extra juttatás jár kompenzációképpen.

Jultomte eredetileg egy kis, láthatatlan törpe volt az északi mitológiából, aki a házat és lakóit vigyázza. Egy régi szokás szerint Jultomte vagy egyszerűen csak Tomte részére egy tál zabkását kell kirakni szenteste. Ha nem „etetik meg”,balszerencse vár a házra következő évben. A mai Tomte a Mikuláshoz hasonló, piros ruhás, szakállas alak, aki nem a kéményen át jön, hanem bekopog az ajtón és azt kérdi: „van-e jól viselkedő gyerek ebben a házban?”

A svédeknél szintén van december 24-én karácsonyi étkezés, a karácsonyi asztalt julbord-nak nevezik. Változatos ételek kerülnek rá: karácsonyi sonka (julskinka), kis húsgombóc, párolt hering, oldalas, kis hot-dog, disznóhús, lazac, rakott burgonya szardellával (Janssons frestelse), valamint rizs puding. Italként julmust-ot, forralt borhoz hasonló italt és karácsonyi sört, valamint snaps-ot szolgálnak fel. Skandináv specialitás a glögg, amely forralt és fűszerezett bor, mandulával és mazsolával. Hogy milyen ételek kerülnek a julbordra, az tájanként változó, de a vállalatok a karácsony előtti hetekben meghívják dolgozóikat julbord-ebédre vagy vacsorára, és december folyamán az éttermek is szolgálnak julborddal.

KÍNA

A Kínai népköztársaságban a karácsony nem egy legális ünnep. Hong Kongban és Makaóban azonban munkaszüneti nap - mindkettőben a nyugati hatalmak keresztény kulturális öröksége miatt van meg ennek a lehetősége. Kína legnagyobb részén azonban csak azok az állampolgárok ünneplik a karácsonyt, akik - nem hivatalosan, de - kereszténynek vallják magukat. Többnyire csak otthon, csendesen ünnepelnek. Mások is tartanak azonban „karácsony-szerű” ünnepet, még ha nem is keresztények. Számos szokás, így a harisnya kifüggesztése, a karácsonyi ajándékozás vagy a képeslapküldés nagyon hasonló a nyugatihoz. A kulturális érdeklődést a nyugat irányába az is jelzi, hogy a karácsonyi dekorációk, szimbólumok, tárgyak a decemberi hónapban egyre elterjedtebbek a kínai nagyvárosokban.

JAPÁN

Részben a kereskedelem hatására, Japánban is ünneplik a karácsonyt, habár az nem számít nemzeti ünnepnek. Az első karácsony 1552-ben volt, jezsuita misszionáriusok tartották a Yamagouchi prefektúrában. Úgy tudni, 1549 óta emlékeznek meg a karácsonyról Japánban, amióta Szent Francis Xavier megérkezett az országba. Japánban a kereszténységet 1612-ben betiltották, de egy kis rejtett közösség (Kakure Kirishitan enklávéja) az elkövetkező 250 évben is gyakorolta a szokásokat.

A karácsonyi ajándékozás nemigen szokás,de karácsony napján tartanak ünnepi partit. Népszerű a japán karácsonyi sütemény: fehér piskóta, krémmel bevonva, eperrel dekorálva. Karácsonyi fények díszítik a városokat, a bevásárlóközpontokat. A karácsony este arra szolgál, hogy a párok együtt legyenek és ajándékot adjanak egymásnak. Egy sikeres 1970-es kampánynak köszönhetően szokás lett a KFC-ben enni karácsonykor. A csirke pedig annyira népszerű étel ebben az időszakban, hogy olykor előre kell megrendelni a húst, nehogy elkapkodják.