Így válasszunk hőszigetelő anyagot!

A 2018. január 1-ig tisztán önerős építkezésesetében még alkalmazhatóak az épületek energiahatékonysági jellemzőire vonatkozó 2006-os előírások, amely értelmében a padlásfödém hőátbocsátási tényezője, azaz U-értéke maximum 0,25 W/m2·K lehet.

2018-tól azonban – ahogy a központi költségvetésből épülő házak esetén már most is előírás – a maximum érték lecsökken 0,17 W/m2·K-ra. Érdemes azonban már most a szigorúbb szabályozásnak megfelelően építkezni, hiszen a megspórolt fűtésköltség a jövőben a családi költségvetésnek kedvez. Az előírt U-érték a minél alacsonyabb lambda értékű és/vagy nagyobb beépítési vastagságokkal tartható be.

A magastetők, azaz a szarufák közötti hőszigetelés esetén a szakértők azt ajánlják, hogy legalább 0,037-es, vagy annál is alacsonyabb lambda értékű hőszigetelő anyagot válasszunk, így helyhiány esetén csökkenthető a beépítendő vastagság. Meg kell győződnünk arról, hogy a korábban beépített tetősík fólia párazáró avagy páraáteresztő tulajdonsággal rendelkezik-e, ettől is függ ugyanis, hogy a szarufák teljes vastagságában szükséges-e szigetelni: előbbi esetén ugyanis tilos teljesen kitölteni a teret, utóbbinál pedig a szarufaköz teljes keresztmetszetben kitölthető szigetelőanyaggal.

Hővezetési tényező (lambda - λD érték - W/m·K):a termék alapvető hőszigetelő tulajdonságát mutatja, azt, hogy milyen mértékben áramlik át a hő az adott szigetelőanyagon, meghatározott idő leforgása alatt. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő képességgel rendelkezik az anyag. Mindig a termékszabványokban előírt ún. közölt (deklarált) értéket vegyük figyelembe, mivel azokért a gyártó felelősséget vállal.

Hőátbocsátási tényező (U-érték - W/m2·K): egy adott szerkezet hőátbocsátó képességét mutatja. Minél kisebb ez az érték, annál jobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik a szerkezet.

A padlásfödém hőszigetelése esetén, azaz amennyiben nincs kialakítva tetőtér, a legpraktikusabb megoldás az, ha könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercseket vagy táblákat terítünk le, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel, a hőhídhatás kiküszöbölése érdekében. Az előírás szerinti U=0,17 W/m2·K értéket a szakértő javaslata szerint úgy érhetjük el, hogy ha 25 cm λD=0,039 értékű anyagot helyezünk a födémre.

A padlásfödémen elhelyezett szigetelés fölé páraáteresztő tulajdonságú réteg kerül, hogy a födémen átjutott párát átbocsássa, ugyanakkor védelmet nyújtson a légmozgás okozta hőveszteség, illetve a héjaláson bekerülő csapadék ellen. A szigetelés alá a födém kialakításától függően páratechnikai réteg szükséges, amely megakadályozza a födémen átjutott pára bekerülését a szigetelésbe, és esetleges lecsapódását.

Ez a kialakítás természetesen nem terhelhető, így a kéményekhez, tetőkibúvókhoz stb. ki kell építeni „közlekedési útvonalakat”. Amennyiben mégis meg szeretnénk őrizni a padlást, akár tárolóként, úgy a szigetelés a födém alá is kerülhet, lécváz közé, szerelt vagy függesztett álmennyezet fölé is.

„A padlásfödém hőszigetelése a legegyszerűbben, leggyorsabban és a legkisebb energia és anyagi befektetéssel elvégezhető munka, így akár még most, a tél előtti utolsó pillanatban is érdemes belevágni” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója – „A legpraktikusabb megoldás, ha könnyű, de jó hőszigetelő képességű üveggyapot tekercseket vagy táblákat helyezünk el a padlásfödémen, lehetőleg két rétegben, eltolt illesztésekkel. Ebben az esetben a munkadíjat akár meg is spórolhatjuk, hiszen pár alapszabály betartása mellett mi is leteríthetjük az ásványgyapot hőszigetelést, de arra figyeljünk, hogy a mai hőszigetelési előírások teljesítéséhez ilyen esetben is kb. 20 -25 cm vastag szigetelés szükséges” – tette hozzá a szakember.

A tető hőszigetelésére ma már választhatunk környezetbarát üveggyapotot is. A Knauf Insulation által kifejlesztett ECOSE^® technológia szabadalmaztatott eljárás, amelynek gyártásához nem használnak kőolaj alapanyagú vegyipari anyagokat, fenol-formaldehidet vagy akrilt. A hagyományos üveggyapothoz hasonlítva az így gyártott szigetelőanyag nem csupán javítja az épületek belső levegőjének minőségét, valamint nem szúr és nem porzik, de egyben hozzájárul az épületek fenntarthatóságához is.

A kivitelezéshez részletesebb tanácsok a www.nalamszigetelnek.hu oldalon találhatók.