A vizelet inkontinencia olyan probléma, mellyel sok ember küzd, de legtöbbször szégyellnek beszélni róla. Segítség viszont csak akkor érkezik, ha szakemberhez fordulunk!
Több nő szenved tőle, mint férfi. A vizelet-inkontinenciának többféle típusa van. A stressz inkontinencia abban az esetben lép fel, ha fokozott hasüregi nyomás áll fenn: például, amikor edzünk, nevetünk, tüsszentünk, köhögünk.
A vizelet szivárgás a medencefenék meggyengült izmai, és szövetei miatt alakulhat ki. A stressz inkontinencia okai közé tartozik a terhesség és a gyermekszülés, amely rugalmasabbá és gyengébbé teszi a medencefenék izmait.
Az elhízás, a túlsúly, a prosztata műtét és bizonyos gyógyszerek is szerepet játszhatnak a stressz inkontinencia kialakulásában. A késztetéses inkontinencia gyakran a hiperaktív hólyag következménye. Sürgető szükségét érezzük annak, hogy vécére menjünk, és ha nem érünk oda időben, elindul a vizeletszivárgás.
A hiperaktív hólyagot okozhatja a húgyhólyag idegeinek károsodása, az idegrendszer, vagy az izmok károsodása. Bizonyos problémák, így a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, a diabétesz vagy a stroke hatással vannak az idegekre, ez vezethet sürgősségi inkontinenciához.
Más esetek, így a húgyhólyagfertőzések, húgyhólyag kövek, vagy bizonyos orvosságok használata ugyancsak okozhat ilyen tüneteket. Túlfolyásos inkontinencia akkor jellemző, ha valaki nem képes a húgyhólyagot teljesen kiüríteni.
Ha a húgyhólyag tele van, a szivárgás még inkább jelentkezik. Ez az állapot gyakoribb a férfiaknál. A probléma okai lehetnek a gyenge húgyhólyag izmok, a húgycső elzáródása, például a prosztata megnagyobbodásnál; bizonyos betegségek, melyek daganattal járnak, és ez a vizelet áramlását akadályozzák, és a székrekedés is okozhatja az inkontinencia jelentkezését.
Funkcionális inkontinencia esetén a vizelet-szivárgás fizikai problémáknak köszönhető, így az arthritis-nek, vagy kognitív problémáknak, mint például a demenciának: ezek meggátolják az embert abban, hogy időben kiérjen a vécére.
Mi a megoldás?
A vizelet-inkontinencia esetén a javulás vagy a probléma megszüntetése attól is függ, melyik típus áll fenn a betegnél. A stressz inkontinencián lehet gyakorlatokkal segíteni: a medencefenék izmait kell erősíteni. Ha szülés után áll fenn az inkontinencia, az orvos gyakran ajánlja a Kegel-gyakorlatok végzését.
A Kegel-lel a kismedencei izmok és szövetek erősebbek lesznek, amellyel megelőzhető a stressz inkontinencia. Érdemes a gyakorlatokból naponta 3-4 sort is elvégezni. A biofeedback azt jelenti, hogy ha valaki nem biztos benne, a megfelelő izmokat tornáztatja-e, kérhet orvosi segítséget: a biofeedback módszer lényege, hogy folyamatot, melyet kezeléssel befolyásolni szeretnének, jól érzékelhető hanggá vagy vizuális információvá alakítja át. Ha a megfelelő izmok húzódnak össze, visszajelzést ad.
A módszerhez szükséges készüléket az orvos írja fel. Általában a Kegel-gyakorlatokkal együtt szokták ajánlani. Az orvos felírhat olyan eszközt is, mint a méhgyűrű: a hüvelybe kell helyezni, csökkenti a szivárgást. Rendelkezésre állhat injekció és műtét is.
A húgycső területére adott injekciók segíthetnek a tüneteket enyhíteni, extrém esetekben a műtét lehet segítség. A procedúra visszahelyezi a húgyhólyagot normális pozíciójába, tehermentesítve azt, és megszüntetve a szivárgást.
Egy másik módszer, amikor a húgyhólyagot „biztosítják”, azaz megemelik egy hámmal, szövetdarabbal vagy más anyaggal, hogy meggátolják a szivárgást. Késztetéses inkontinencia esetén a megoldást két dolog jelentheti: az egyik az időzített ürítés, illetve hólyagtréning.
A páciens táblázatot töltöget arról, hogy mikor, hány alkalommal megy vécére, majd pedig, hogy mikor észlel vizeletszivárgást. A cél az, hogy igyekezzen minden alkalommal egy kicsit nyújtani a vécére menetel idejét, a hólyagot pedig rendszeresen ürítse, mielőtt „baleset” történne.
Ha megtanuljuk újraedzeni, „átképezni” a húgyhólyagot, lecsökken a fürdőszoba-látogatások száma. Sokszor írnak fel az orvosok gyógyszert, hogy a túl aktív hólyag összehúzódásait meggátolják. Bizonyos esetekben az idegek elektromos stimulációja is segít. Súlyos esetekben műtétre van szükség. Ennek célja a húgyhólyag tárolási kapacitásának növelése.
A vizelet-inkontinenciáról beszélni kell!
Legyen szó a vizelet inkontinencia bármely típusáról, annak, aki szenved a betegségtől, igen zavarbaejtő erről beszélni, ám ezen felül kell kerekedni, ha segítséget akarunk kapni! A kezelés csökkenti, vagy meg is szünteti a problémát.
Nem kell szégyenlősnek lenni, igen sok ember küzd hasonló gonddal! Legegyszerűbb egyenesen közölni a nővérrel vagy a háziorvossal, hogy vizelettartási problémáink vannak, és megkérdezni, hogy mit ajánl! Az is fontos, hogy a problémáról részleteiben beszéljünk: milyen gyakori a vizeletszivárgás, mennyire súlyos a helyzet, mennyire zavarja ez a mindennapi tevékenységeinket, stb.
Ha az orvos nem teszi fel ezeket a lényeges kérdéseket, akkor itt az ideje valaki mást keresni! A cél ugyanis az, hogy ez a kellemetlen probléma megszűnjön az életünkben. Hogy a vizelet-inkontinencia miért gyakori a nőknél, és milyen megoldások lehetnek a problémára, arról Dr. Cseh Erika nőgyógyász beszélt.
Annak oka, hogy a vizelet-inkontinencia elsősorban a változókor után érinti a nőket, a csökkenő hormontermelés. Az ösztrogén nevű női nemi hormon a húgycső hámjának a felépítésében is szerepet játszik. A változókor után jóval kevesebb mennyiségű termelődik a női szervezetben, ami a húgycső hámjának elvékonyodását, a húgyhólyag záróizmainak csökkent rugalmasságát, összehúzódó képességét eredményezi, ezzel a csökken a vizelettartó képesség.
Dr. Cseh Erika elmondta: az inkontinenciák közül is a leggyakoribb a stressz inkontinencia, mely során a húgyhólyag záróizmai nem képesek ellensúlyozni a húgyhólyag hirtelen megnövekedett (pl. tüsszentés, köhögés) nyomását, ezért a vizelet elcseppen.
A stressz inkontinencia kezelésében a nőgyógyásznak van tapasztalata, a többi ellátásában a fő szerep az urológusoké. Az inkontinencia kezelése függ annak súlyosságától is. Az enyhe fokú inkontinencia esetén, főleg fiatal betegeknél, például szülést követően jelentkező inkontinencia kezelésében, elegendő a gátizom-torna, súlyosabb esetben a műtéti kezelés jön szóba.
,,Az utóbbi években számos műtéti technika terjedt el." - hangsúlyozta Dr. Cseh Erika. ,,A hagyományos hüvelyi műtéteket számos esetben a húgycsövet alápárnázó szalagokkal egészítik ki, melyek tartósabbnak bizonyulnak a régebbi műtéti technikáknál.
Érdemes megemlíteni - tette hozzá a szakember -, hogy bizonyos tényezők segíthetnek megelőzni a vizelet-inkontinenciát: például, a gátizom-torna/intimtorna fiatalkorban való elkezdése, a dohányzástól való tartózkodás, a székrekedés, elhízás megelőzése.
Segíteni azonban valóban csak akkor lehet, ha a páciens beszél az inkontinenciáról. Ezt nem szívesen teszik, vannak, akik a problémájuk műtéti megoldását évekig halogatják. A nőgyógyászati vizsgálat alkalmával nem minden esetben sikerül arra választ kapni, hogy a probléma mióta áll fenn."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.