Gyakran csúfolták kamaszkorában Király Viktort

Közel 3500 középiskolásnak adott minikoncertet nemrégiben Király Viktor. Egy-egy sláger között a zenész arról is mesélt a tiniknek, ő hogyan küzdött meg kamaszként a rosszindulatú megjegyzésekkel, és hogyan kezeli most a hírnévvel járó hol pozitív, hol negatív megjegyzések áradatát.

A zenész a Telenor Tudatos Net képzésében résztvevő gyerekeket látogatta meg a telekommunikációs cég székházában. Többek között a biztonságos internetezésről és a digitális zaklatás elleni küzdelemről szóló programokon vehettek részt a középiskolások, majd a Momentán Társulat a témához kapcsolódó interaktív előadásába is bekapcsolódhattak. A napot Király Viktor koncertje koronázta meg, amit 300 lelkes diák a helyszínen, további 134 középiskolai osztály pedig live streamen tombolhatott végig az iskolájában.

Az énekes azonban nem csak a koncert miatt ragadott mikrofont, szívesen mesélt saját, túl lelkes rajongóival vagy éppen az indokolatlanul kritikus támadóival kapcsolatos tapasztalatairól.

„Szerencsére a magyar rajongók az amerikai normákhoz képest sokkal türelmesebbek, udvariasabbak, jobban tiszteletben tartják a határokat. Természetesen így is sokféle reakcióval és kommenttel kell szembenéznem a közösségi oldalaimon, de azt hiszem, aki valamennyire is ismert, a hírnévnek ezt az oldalát is vállalnia kell. A negatív véleményekre is kíváncsi vagyok, azt viszont elfogadhatatlannak tartom, ha az illető személyeskedik, és a magánéletemre vagy például a megjelenésemre tesz sértő megjegyzéseket” – mondta el az énekes.

Viktor a jelenlévők legnagyobb meglepetésére arról is szívesen mesélt, hogy kamaszkorában milyen atrocitások érték, sőt néhány hasznos tanáccsal is ellátta a közönségét.

„Tinédzserként bő gatyákat hordtam, deszkásnak képzeltem magam, és amikor a tükörbe néztem, egy kőkemény rappert láttam magam előtt. Ezt viszont nem mindenki gondolta így, sokan konkrétan lúzernek tartottak, és folyton piszkáltak. Nem könnyű eldönteni, hogy mi ilyenkor a jó megoldás: megpróbálni tudomást sem venni a zaklatókról vagy kiállni magunkért. Én általában csak azért is a sarkamra álltam – aztán persze vagy bejött, vagy nem –, de mindenképpen jó érzés volt, hogy nem hagytam magam” – vallotta be Viktor, aki arra biztatta a tiniket, ne féljenek visszautasítani a „lúzer” szerepét, és mindig büszkén vállalják önmagukat.

„A szakértők azt mondják a mai fiataloknak, bármi piszkálódás is ér minket, forduljunk segítségért, beszéljük meg a szülőkkel, tanárokkal, olyan baráttal vagy rokonnal, akiben megbízunk, de semmiképpen se tartsuk magunkban a rossz érzést, keressünk rá megoldást. Én is ezt tudom javasolni a srácoknak, lányoknak!”