Az immunválasz kontrollja egy kulcsfehérjétől függ

Azonosítottak a tudósok egy proteint, mely kiemelkedő szerepet játszik az immunválasz ellenőrzésében. Egérkísérleteken keresztül lehetséges magyarázat született arra, miért nem sikerül az immun T-sejteknek olykor megszüntetni a tumorokat és krónikus fertőzéseket. A felfedezés újfajta kezeléseket eredményezhet.

A kutatók olyan proteint azonosítottak, mely kulcsfontosságú az immunválasz kontrollálásában – azzal, hogy tesztelték, miként működik ez a fehérje az egereknél, lehetséges magyarázat jött létre, vajon az immun T-sejtek mi miatt buknak el néha a tumorok és krónikus fertőzések megszüntetésében. A felfedezés a rákos- és autoimmun betegségek, valamint fertőzések terén új típusú kezeléseket vonhat magával.

A tanulmányt Sanford Burnham vezette, a Prebys Medical Discovery Institute munkatársa, a kaliforniai La Jollában - az Immunity szaklapban jelentették meg.

A senior szerző, Linda Bradley, az intézet immunitás és patogenezis programjának professzora elmondta, felfedezték, hogy a T-sejtek felszínén levő protein, nevesítve a P-selectin glycoprotein ligand-1 (PSGL-1) olyan képességgel rendelkezik, amely tompítja a T-sejtek jelzéseit, elősegítve azok kimerülését a virális és tumoros egérkísérletekben.

A kutatók azért tanulmányozták a T-sejteket, mert van rá bizonyíték, hogy számos betegség – beleértve a fertőzéseket és a rákot – adódhat a T-sejtek válaszának problémájából.

A T-sejtek felismerik és elpusztítják a specifikus támadókat, így a fertőző baktériumokat, vírusokat, melyek a testen kívülről érkeznek, de leleplezik a belülről támadó sejteket is, melyek tumorokat okoznak.

A T-sejtek aktivitása azonban igen érzékeny más immunsejtek vezérlő, ellenőrző jeleire. Ezek a támadás természete alapján szabályozzák a T-sejtek válaszát. Olykor viszont a válasz nem sikeres – a krónikus vírusok és a rák képesek elmenekülni az immunválasz elől, megzavarva a T-sejt válaszát.

Az immunválasz korlátozásában kulcsfontosságú

Az egyik oka annak, hogy a T-sejtek válasza nem sikeres, az, hogy a rákos sejtek vagy vírusok képesek használni a T-sejteken levő „ellenőrző pontokat”, mely aktivitásukat lefojtja – hatékony használják ugyanis a T-sejteken levő természetes fékeket. Az ellenőrző pontokat az ún. járőröző immunsejtek természetes módon kontrollálják, s gondoskodnak arról, hogy a T-sejtek ne reagáljanak túl és támadjanak meg egészséges szöveteket.

Az új gyógyszerek neve „ellenőrző pont inhibitor”, mivel eltávolítják a T-sejteken levő fékeket, s ezek valóban ígéretesnek tűnnek egyes rákok kezelésében. Potenciálisan növelhetik a túlélési esélyt az évek előrehaladtával a tüdőrák és a melanoma esetén.

Az egérteszteken keresztül Bradley professzor és kollégái felfedezték, hogy a PSGL-1 nagy kulcsszerepet játszik a T-sejtek aktivitásának meggátlásában. Szükséges tehát növelni az ellenőrző pontok szintjét.

Azoknál az egereknél ugyanis, amelyeket úgy tenyésztettek, hogy náluk hiányzik ez a fehérje, a T-sejtek hosszabb ideig aktívak maradtak, mint normál esetben, és teljesen megszüntették a lymphocytás choriomeningitis vírus fertőzést, amely normális esetben hónapokig gyötri a pácienst.

„E vírusfertőzés totális megszüntetése nagyon ritka – mondta el Bradley professzor. – Amikor ezt láttuk, tudtuk, hogy a PSGL-1 kulcsszerepet játszott az immunválasz limitálásában.”

A szakember hozzátette, hogy amikor ugyanazokat az egereket melanoma sejtekkel injekciózták be, a kutatók rájöttek, hogy a daganatok sokkal lassabban növekedtek, mint normális esetben, vagyis a PSGL-1 a T-sejtek válaszát általánosságban szabályozza.

Mindez tehát azt sugallja, hogy a fehérje blokkolása megnövelheti az immunválaszt a rák és krónikus vírusos fertőzések esetén, mint amilyen például a hepatitis. Alternatív módon, a fehérje növelése képes gátolni az immunválaszt, ez a megközelítés pedig hasznos lehet az autoimmun betegségek kezelésében, így a szklerózis multiplex vagy a rheumatoid arthritis, a lupusz és a pszoriázis esetében is.

A kutatók most azt vizsgálják, miként működhet a protein megcélzása más rákelellenes gyógyszereknél. A T-sejtek nem érnek el minden tumorsejtet, tehát egy PSGL-1-en alapuló immunoterápia hatékony lehet gyógyszerekkel kombinálva, hogy elpusztítsa a rákot – és fordítva.