Mi is az a Pünkösd?

A Pünkösd a keresztény egyház megalakulásának az ünnepe, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik.

Pünkösd ünnepén a keresztény egyház

arra emlékezik, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra, akik minden nyelven hirdették az evangéliumot.

Pünkösdkor sok vidéken búcsújárást tartottak, a búcsúnap sok helyen mára már elvesztette jelentőségét, de a csíksomlyói búcsúba még ma is sok hívő zarándokol el. Számos népszokás, hagyomány kapcsolódik Pünkösd ünnepéhez is. Ilyen például a pünkösdi királyválasztás, mely Magyarországon a 16. század óta ismert.

A pünkösdi királyt általában ügyességi próbákkal, pl. lóversennyel választották meg. A címet elnyerő abban a kiváltságban részesült, hogy egy éven át minden helybéli mulatságba hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott, jószágait társai őrizték, apróbb vétségek elkövetése esetén nem kapott testi büntetést. A pünkösdi királyválasztással összefüggően sok helyen rendeztek táncmulatságokat, bálokat.

Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon kedvelt szokás volt a pünkösdölés. Általában lányok jártak házról-házra énekeltek, szavaltak, táncoltak. A pünkösdölésnek három jellegzetes formája volt. Az egyiknél a pünkösdi királynő volt a főszereplő, aki díszes öltözékével tűnik ki a többiek közül, a másiknál a lakodalmas menet mintájára vonultak, ahol menyasszonyként, vőlegényként, vőfélyként szerepeltek, a harmadiknál viszont nem választottak megkülönböztetett szereplőket.

Egyes vidékeken ilyenkor állítottak májusfát, de azokon a helyeken, ahol a faállítás május elsején történt kidöntésére Pünkösdkor került sor. Az udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokás volt a ladikázás. Az udvarló szépen feldíszített evezőt adott a választott lánynak, akivel aztán pünkösd hétfőjén csónakázni mentek. A legények pünkösd hajnalán pünkösdi rózsát tettek szerelmük ablakába, a lányok pipacsból, búzavirágból koszorút fontak. A legénynek a virágért cserébe a koszorút magával kellett vinnie.

Gazdasági jellegű szokás volt a pásztorok magajándékozása. A gazdák pünkösd reggelén fonott kalácsot, bort adtak a pásztornak, csordásnak, kondásnak. Az ünnephez népi hiedelmek is kapcsolódnak. A házakra, kerítésekre gyümölcsfaágat, bodzát tettek, hogy az ártó szellemeket távol tartsák, ugyanakkor az időjárásból a várható termésre is következtettek. Több helyen úgy tartották, ha Pünkösdkor esik az eső, akkor bőséges termés várható, ha szép az idő sok bor lesz.