Étvágyjavító ezerjófű

A kis ezerjófű Európában (Észak-Európát kivéve), valamint a Kaukázus vidékén őshonos. A kis ezerjófű étvágyjavító, emésztést serkentő és epehajtó.

Ezerjófű: Mire használták elődeink?

Előfordul Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában is. Nálunk is megtalálható bokros erdőszéleken, nedves réteken. Egy-vagy kétéves növény. Népies nevei: epefű, gyomorfű, földepe, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, ördögcsíptefű.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, mit érdemes tudni az ezerjófűről!

Mire használták elődeink az ezerjófüvet?

Már az ókorban és a középkorban is megbecsült növény volt. Az ógörög monda szerint Kheirónt, a kentaurt, sebesülésekor az ezerjófű gyógyította meg, innen ered tudományos neve, az ezerjófű.

A népi gyógyászatban máj-, epe-, vesebajok, vérszegénység gyógyítására használják.

Mire jó a kis ezerjófű?

A kis ezerjófű étvágyjavító, emésztést serkentő és epehajtó. Különösen idült emésztési zavarokban, a gyomornedv elégtelen elválasztása esetén hatásos. Gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatása is van. Magában vagy teakeverékekben használják fel. Teáját fogyasztják puffadás enyhítésére, sárgaság, máj- és epehólyagbántalmak ellen és vértisztítóként. Homeopátiás gyógyszerként stimulálja a gyomornedvképződést és az étvágyat.

Várandós nők ezt a gyógynövényt csak homeopatikus adagokban használhatják, orvosi javaslatra. Fekélybetegeknek ellenjavalt.

Keserű likőrök fontos alkotóeleme, aperitif italok készülnek belőle, és ürmösborok készítésénél is felhasználják. Egyes vidékeken a komlót helyettesítik vele sörkészítéskor. A szesziparban a gyomorkeserűk alkotórésze.

Hogyan fogyasszuk az ezerjófüvet?

Lehetséges elkészítési módok:

Belsőleg teafőzetként vagy tinktúraként szokás alkalmazni emésztés serkentésre, étvágyjavítónak.

A teafőzet elkészítése: Tegyünk 1 gramm szárított növényt 1 csésze forrásban lévő vízbe és hagyjuk ázni 15 percig. Az elkészült teát naponta háromszor, étkezés előtt fogyaszthatjuk.

Tinktúraként a következőképpen fogyaszthatjuk: keverjünk el 30 cseppet 1 pohár vízben, és ezt fogyasszuk naponta háromszor.

Figyelem: a kis ezerjófű tartósabb használata (10 napnál tovább) gyomor- és bélnyálkahártya-gyulladást okozhat!

Külsőleg használva, fejtetű vagy hajhullás esetén a következőképpen járjunk el:

30-50 gramm szárított növényt öntsük fel egy liter forró vízzel, és forraljuk tovább 2-3 percig. Ezután várjuk meg, míg lehűl. Az elkészült forrázattal 1-2 alkalommal dörzsöljük be fejbőrünket.

Hogyan gyűjtsük? Hogyan tároljuk?

A kis ezerjófű virágzó föld feletti részét akkor gyűjtsük, amikor a növény üde zöld, virágai pedig piros színűek. Júniustól augusztusig virágzik. Föld feletti részét vékony rétegben kiterítve árnyékos, szellős helyen szárítsuk.

Forgatás hatására levelei könnyen lemorzsolódnak. Addig kell szárítani, amíg a legvastagabb szárrészek is pattanva törnek. A száraz árut bálákban tároljuk.

Háttér információ

Az adatok, információk forrása a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.

Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Traditional and wild projekt támogatta. A projekt az Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.