Bár a várható élettartam nagyot ugrott, de ezzel párhuzamosan az eltartottak száma is megugrik. Sokáig élhetnek a közeli jövőben felnövekvő generációk, de ha nem gondolnak időben a jövőjükre, nyugdíjas koruk nélkülözésben telhet.

Jelentősen nőhet a mai óvodások és az őket követő generációk várható élettartama. Az Európai Bizottság friss tanulmánya szerint a 2011 után született gyerekek harmada megérheti a 100. életévét és kétszer annyian lesznek közöttük a 80 évesnél idősebbek, mint ma.

Az örvendetes hír azonban komoly kihívás elé állítja a nyugdíjrendszert. A várható demográfiai folyamatok miatt a következő évtizedekben az állami nyugdíj összege fokozatosan csökkenni fog. Egyre kevesebb aktív keresőnek kell ugyanis eltartania egyre több nyugdíjast. A biztonságos időskor érdekében ezért időben a zsebünkbe kell nyúlnunk.

A nyugdíjas évekre való felkészülés egyre többek számára lesz elengedhetetlen a családalapítás előtti lakás-előtakarékossághoz, vagy az élet-, a baleset-, valamint az egészségbiztosításhoz hasonlóan. Ha ugyanis ez elmarad, nem csak az aktív éveinkhez képest zuhan a havi jövedelmünk a nyugdíjaskor kezdetén, de arra is számítanunk kell, hogy a mai idősek életszínvonala is érezhetően magasabb, mint ami például a mai negyvenesekre vár.

De hogyan élnek a mai nyugdíjasok?

Magyarországon az egy ellátottra jutó öregségi nyugdíj összege 2015 júniusában 119 ezer forint volt. Száz nyugdíjas közül mindössze ketten rendelkeznek nyugdíjuk mellett kiegészítő anyagi forrással, jövedelemmel. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint tavaly a legtöbbet, kiadásaik 27 százalékát szolgáltatásokra fordították a nyugdíjasok. Minden negyedik elköltött forintért élelmiszert vásároltak. Tartós fogyasztási cikkekre alig 6 százalékát fordították elkölthető pénzüknek, ruházkodásra pedig ennél is kevesebbet, kevesebb, mint 2 százalékot szánhattak.

NN_100evigelunk_denemleszmibol

Az NN Nyugdíjkosár kalkulációja szerint ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3 százalékát teszik ki, 2050-re azonban ez az arány 65,5 százalékra csökken. Azaz a ma átlagosnak feltételezett 132 ezer forintos induló nyugdíj 104 ezerre csökken a század közepére, az inflációval nem számolva. Aki nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló ellátásának alig 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel később ez az arány 83, 2050-re pedig 79 százalékra csökken. Így a szükséges élelmiszereknek, gyógyszereknek és egyéb termékeknek, szolgáltatásoknak csak egyre kisebb hányadát lesz képes kifizetni egy jövendő nyugdíjas.

A megoldás a nyugdíjbiztosítás

A szakemberek kiszámolták, hogy egy mai 30 évesnek, ha a jelenlegi átlagnyugdíj összegét szeretné biztosítani idős napjaira, havonta alig néhány doboz cigaretta árát, mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania. Ám ha elodázza a döntést, és csak 10 év múlva kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal, egy mikrohullámú sütő árával kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48000 forintot, egy kisebb hűtőszekrény árát kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Azt is vizsgálták, mennyit kellene megtakarítani azoknak, akik a mai átlagnyugdíj szintjénél magasabb életszínvonalra vágynak. Annak a mai 30 évesnek, aki 207 ezer forintos nyugdíjat szeretne kapni havonta (az állami ellátást és a nyugdíjbiztosításból származó járadékot kombinálva), 17 ezer forintot kellene félretenni. 10 év múlva a kezdőösszeg már 34000 forintra nő, újabb tíz év halogatás után, ötven évesen kezdve pedig 83000 forintra.

Élhetünk 100 évig, de miből?