Magyar kutatók meghatározták a marsi kavicsok eredetét

A Curiosity marsi felderítő által készített fényképeken látható kavicsok származási helyét állapították meg magyar kutatók, akiknek amerikai kollégáikkal közös tanulmánya a Nature Communications tudományos folyóirat friss számában jelent meg.

A Domokos Gábor - a Gömböc egyik felfedezője -, Szabó Tímea, John P. Grotzinger és Douglas Jerolmack jegyezte tanulmány szerint igazolták, hogy a NASA-rover felvételein lévő, jól lekerekedett kavicsok mintegy 30 kilométert tettek meg az idők folyamán, és legvalószínűbb származási helyük a Gale-kráter pereme.

A kutatók lekerekített marsi kavicsok alakja révén állapították meg, mennyi utat tehettek meg egy ősi folyómederben. Az elemzés sugallata szerint megközelítőleg 50 kilométert tettek meg, ami arra utal, hogy a Marsnak valamikor kiterjedt folyórendszere volt. (Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS)

A közelmúlt kiemelkedő matematikai áttörése, a Poincaré-sejtés bizonyítása motiválta azokat a tisztán matematikai kutatásokat a hetvenes és a nyolcvanas években, amelyek a formafejlődés modern geometriai elméletének alapjait lerakták. Találtak a formát jellemző több olyan mennyiséget, amely a vizsgált matematikai modellekben jól jellemezte a forma múltbéli fejlődését. Mivel azonban a geomorfológusok ezt az elméletet nem ismerték, és az elmélet közvetlenül nem is volt alkalmas a kopási folyamatok leírására, a matematikai áttörésnek hosszabb ideig nem volt hatása a geomorfológiára.

Több évi terep-, valamint a BME Morfológiai Laborban végzett munka után a magyar szakemberek kapcsolatba kerültek az amerikai űrkutatási hivatal Curiosity-projektjével. A NASA-program korábbi vezetője, John P. Grotzinger és kollégái segítettek a hatalmas adathalmazból megkeresni és értelmezni azokat az üledékes kavicsokat ábrázoló fényképeket, amelyek formájuk és származásuk miatt legjobban foglalkoztatták a planetológusokat.