De nehéz az iskolatáska…

Szülőként fokozottan fontos odafigyelni, hogy gyerekeink egészségesen táplálkozzanak, valamint megfelelő mozgásformákat alakítsanak ki, hogy csontjaik, izmaik és ízületeik is egészségesen fejlődhessenek. Gyermekkorban változunk ugyanis a legtöbbet, gerincünk folyamatosan formálódik, és a helyes testtartást is ezidőtájt kell megalapoznunk.

Gerincünk, törzsünk tengelye, testünk egyik alappillére. Fontos szerepe van a helyes testtartás kialakításában és nélkülözhetetlen a mindennapi mozgáshoz is. Mechanikai tulajdonságainak köszönhetően egyszerre rugalmas és stabil, alkalmazkodóképessége pedig rendkívüli. Gerincünk tartja a fejünket, támasztja a belső szerveinket, védi az agyat és a gerincvelőt.

A gerinc összetett struktúrája révén komplex funkciókat lát el. Az évek során a mozgásfejlődéssel szinkronban változik az íveltsége, végleges formáját 10 éves korunk körül éri el, és még ennél is később, csupán a növekedés befejezésekor stabilizálódik. Az optimális gerincgörbület kialakulása sok időt vesz igénybe, és egyrészt a mozgásfejlődésnek, másrészt pedig a megfelelő terhelésnek köszönhetően megy végbe.

A testtartásunk szemmel alig látható, folyamatos és komplex izommunka eredménye. Helyes testtartásról akkor beszélünk, ha az ízületi tok és a szalagok feszülése megfelelő, az izmok működése pedig harmonikus, aminek következtében minimális izommunka szükséges, és az ízületi felszínek terhelése egyenletes. Ehhez elsősorban törzsizmaink kitartó munkája szükséges, amik a gerinc, a váll és a lapocka mozgatásáért is felelősek, valamint a légzésben is részt vesznek.

Az óvodáskorú gyerkőcök még sok, a gerinc egészségét fenntartó mozgásformát végeznek: kúsznak, négykézláb játszanak, ugrálnak, szaladgálnak, így ez az időszak viszonylag gerincbarátnak nevezhető. Ahogy átlépik azonban az iskola küszöbét, egyre több káros hatásnak lesznek kitéve. 6 éves kor után rendre gyakrabban jelennek meg különböző tartáshibák vagy akár gerincferdülés, és van, hogy az izomegyensúly is felborul. Számtalan hazai és nemzetközi kutatás igazolta, hogy a gyermekkorban kialakuló helytelen testtartás és a helytelen mozgásos beidegződések a statikai rendszer – és így a gerinc – alkotóelemeinek további fejlődését károsan befolyásolják.A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának 2014-es felméréséből kiderül, hogy az olyan hétköznapi tevékenységeket, mint a cipekedés vagy az emelgetés, a 35-50 évesek fele már megterhelőnek érzi, és ugyanennyien fájdalomérzetről is beszámolnak.

Az iskoláskor egyben azt is jelenti, hogy gyermekeink „munkaidejükben” áttérnek az ülő életmódra, és már nagyon fiatalon megtapasztalják a hosszan tartó ülés gerincünkre kifejtett kedvezőtlen hatásait.

Természetesen emellett a túlterhelés okozta károsító tényezők szerepe sem elhanyagolható. A nehéz iskolatáska, amit csak az egyik oldalon hordanak, súlyos aszimmetrikus terhelésnek teszi ki a fejlődő gerincet. Nem tesz jót az sem, hogy egyre több a gyerekek által kedvelt, ülőhelyzetet igénylő szabadidős tevékenység, mint például a TV-nézés vagy a számítógépes játék. Nagyon sok gyerek hetente 30-40 órát ül egyre kevesebb mozgással kiegészítve, beleszámolva azt is, hogy ahogy cseperednek, egyre több házi feladatot kapnak, amiket otthon szintén ülve oldanak meg.

A mozgásszegény életmód és a helytelen terhelés következtében felborulhat a testtartásért felelős izmok egyensúlya, és bizonyítottan nő a tartáshibák előfordulásának száma: felmérések szerint óvodáskorban már a kisgyerekek több, mint felénél észlelhető valamilyen tartáshiba, és ez az arány sajnos az iskolai évek alatt sem csökken. A gyerekek számára nehéz iskolatáska és a gravitáció okozta nem megfelelő terhelést a szervezet hosszú távon nem tudja nyomtalanul elviselni. A gerinc túlterhelése már fiatal korban elkezdődhet, és a későbbi degeneratív elváltozások alapjává válhat.

Fontos tény, hogy a csontokba csak akkor tud beépülni a kalcium, ha a gravitáció ellenében végzünk mozgást. Ez azt jelenti, hogy az iskolatáska cipelése is eredményezhet jó terhelést, ugyanis ha megfosztjuk a gyermekeket a gravitáció ellenében végzendő mozgásoktól, így akár a cipeléstől vagy a gyaloglástól – mert például mindenhova autóval szállítjuk –, akkor gátoljuk a koordináció fejlődését. Az egészséges növekedés érdekében elengedhetetlen a fizikai aktivitás lehetőségének megteremtése is. Az az optimális, ha a gyerekek második osztályos korukra elsajátítják a megfelelő mozgásformákat és a helyes testtartást, mivel ebben az életszakaszban automatizálódnak a mindennapi mozgások.

Ha rosszul terheljük a gerincet, a gyerekkori hátfájás hátterében gyakran állhat a túl nehéz vagy a nem megfelelő iskolatáska cipelése is. Ha a vállra és a hátra helytelenül nehezedik a súly, az ártalmas lehet. A nagy alkalmazkodóképességének hála az előbb említett aránytalan terhelés kompenzálására a gerinc görbületeinek megváltozásával reagál, így az izmok túlfeszülhetnek vagy meg is nyúlhatnak. Az állandósuló rossz tartás a későbbiekben gerincproblémák kialakulásához is vezethet, és – elsősorban a vállak túlterhelése miatt – nyaki és vállfájdalom vagy fejfájás is jelentkezhet. Ha gyermekünk hát- és vállfájásról, kényelmetlenségről számol be, az mind utalhat arra, hogy a táska túl nehéz a számára. Ha séta közben előre kell hajolnia, hogy megtartsa a táska súlyát, valószínű, hogy túl nagy a terhelés.

Mindent összevetve jó tartás mellett nyugodtan lehet terhelni a gyerekeket, mert attól csak erősödni fog a hátizomzatuk. Ehhez azonban nemcsak a megfelelő táska kiválasztása elengedhetetlen, hanem arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy mit és hogyan pakolunk el benne. Ám a kis lurkóknak és a serdülőknek is van felelősségük. Nem mindegy ugyanis, hogy a jól kiválasztott és jól bepakolt iskolatáskát hogyan hordják ők maguk, mert mint minden súly, az iskolatáska is terheli az izmokat és az ízületeket is, és a folyamatos helytelen cipelés nyaki vagy vállfájdalmat, sőt hát- vagy fejfájást is okozhat.

Forrás: Ízületőr weboldal