Mire jó a mályva?

A mályva nemcsak egy mutatós növény a kertben. Védőbevonatot képez a szájban, gyomorban, sőt a bélben is: légúti betegségekre, gyomorbajra hatásos.

Nagyon sokan szeretik a mályvát, mely mutatós virágjával elkápráztatja az embert. A nemcsak szép, de hasznos növény a mályvafélék családjának névadó nemzetsége, legalább 25 lágy szárú növényfaj tartozik ebbe. A mályvafélék nemzetsége igen elterjedt Afrikában és Ázsiában, de Európa mérsékelt égövi, szubtrópusi illetve trópusi területein is.

Fajtái közül sokat termesztenek kertekben, de vannak, amelyeket levélzöldségként is lehet fogyasztani. A mályva levelei hasadtak, vagy karéjosak. Legfeljebb 5 centiméteresre nőnek meg, a virág színe fehér vagy rózsaszín. Egész Európában elterjedt az erdei mályva, mely gyógynövénynek számít. Népiesen csúszókának vagy papsajtnak is hívják.

Parlagon hagyott területeken előszeretettel nő ez az évelő növény. A levélnyelek hosszúak, a levelek fűrészes szélűek. Az erdei mályva virágai inkább pirosak, mint rózsaszínek. A sziromlevelek jellemzően csíkozottak. A magja barna, termése pedig lapos, papsajt a neve.

A mályva nem hiába lett igen kedvelt a gyógynövények körében. Kis mennyiségben tartalmaz cseranyagot, nagyobb mennyiségben azonban flavonoid-szulfátok, nyálkaanyagok vannak benne. A virágja delfinin, malvidin és antocián-tartalmú. A mályva alkalmazható a természetes gyógymódok terén.

Külsőleg és belsőleg is használják. Belső problémákra a virág és ritkább esetben a levél is hasznosítható. Legyen szó székrekedésről, vastagbélgyulladásról, mindkettő kezelésére alkalmas. Légúti problémák esetén is bevethető - használják hörgőbántalmakra és köhögéscsilapítóként is.

Amennyiben valaki szájüregi gondokkal küzd, a mályva használható nyálkahártya-nyugtatásra és fájdalomcsillapítóként is. Kínzó bőrviszketés esetén hasznos, illetve ha valaki bőrbetegségben szenved, a mályva ezt is kezeli. Csillapítja a viszketést és nyugtatja a bőrt. Hogy mérgező hatása lenne-e a növénynek, az máig nem ismert.