Hogyan gyűjtsünk gyógynövényt?

A vadon termő gyógynövények gyűjtésének számos írott és íratlan szabálya létezik. Tekintsük át a gyűjtés természetvédelmi és botanikai oldalát.

Magyarországon mindig is meghatározó volt a gyógynövények gyűjtése, ami nem csoda, hiszen a Kárpát-medencében és környékén előforduló magasabb rendű növényfajok száma 3000 körüli, amelyből 250-300 fajt gyógynövényként tartanak számon. Számos gyógynövényt nem tudunk egyelőre gazdaságosan, vagy egyáltalán termesztésbe vonni speciális élőhelyi sajátosságaik vagy igényeik miatt, ezért a gyűjtés továbbra is meghatározó marad. A gyűjtés külön szakképesítés nélkül folytatható tevékenység, azonban a gyűjtőnek számos írott és íratlan szabályt kell ismernie!

I. Mennyi gyógynövényt szabad gyűjteni?

Külön jogszabály(153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet) meghatározza azegyéni szükségletfogalmát, amelynek személyenként ésnapontalegfeljebb

• 2 kg gomba,
• 2 kg vadgyümölcs,
• 2 kg gyógynövény

gyűjtése minősül. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható. A rendelkezés az állami erdészeti kezelésben lévő nem védett területekre vonatkozik. Az egyéni szükségletet meghaladó mértékű gyűjtésről az illetékes kerületvezető erdésztől lehet információt, engedélyt kérni. Magánerdőkben és magánterületeken mennyiségtől függetlenül, már két kilogramm alatt is szükséges az engedély. A gyűjtésre alkalmas tisztások is az erdő részét képezik! Nagyon fontos tudnivaló, hogy az egyéni szükségletre vonatkozó mennyiségi rendelkezés nem vonatkozik a védett természeti területeken történő gyűjtésre!

Avédett természeti területentörténő gyűjtéshez külön engedély szükséges, amelyről a területileg illetékes regionális Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (természetvédelmi hatóság) ad tájékoztatást.

II. A védett növények

Magyarországnak a hibridekkel és alfajokkal együtt több mint 840 védett növényfajából mintegy 170, a fokozottan védett 87 növényfajból kb. 30 tekinthető gyógynövénynek a hagyományok és a szakirodalmak szerint. Ezek gyűjtésére engedélyt csak természetvédelmi célból vagy más közérdekből adhat a természetvédelmi hatóság. Jogszabály (13/2001. (V. 9.) KöM rendelet) rendelkezik a növényfajok védettségéről, amely a felsorolt fajok mellett megállapítja azok egyedeinek természetvédelmi értékét, és amely az egyedek bármely részére is vonatkozik.A természetvédelmi érték fokozottan védett növényfajok esetében 100 ezer és 250 ezer Ft, egyéb védett fajoknál 5 ezer, 10 ezer vagy 50 ezer Ft.

III. Könnyen összetéveszthető

A medvehagyma és a gyöngyvirág

A gyógynövényként gyűjtött fajok sok esetben könnyen összetéveszthetők – akár mérgező hatású – rokon, nem gyűjtött fajaikkal. A gyógynövénygyűjtés egyik iskolapéldája amedvehagyma(Allium ursinum), amelyösszetéveszthető amérgezőmájusi gyöngyvirággal(Convallaria majalis). A medvehagyma levelei hagymaillatot árasztanak, a gyöngyvirágé nem - így lehet őket könnyen megkülönböztetni.

A többféle hárs virága

A hársfavirág esetében házi célokra ne gyűjtsük az ezüsthárs (Tilia tomentosa) virágzatát. Levélfonáka a csillagszőröktől ezüstösen molyhos (innen az elnevezése), gyógynövénynek házi célra nem alkalmas. Más hársfajok leveleinek fonákja nem ezüstös, így tudjuk könnyen megkülönböztetni őket. A nagylevelű, a közönséges és a kislevelű hárs virágzatait gyűjtsük, finom és hatásos tea készíthető belőle megfázásra.

A “jó” fekete bodza és a gyalogbodza

Összetéveszthető a fekete bodza (Sambucus nigra) és a gyalogbodza (Sambucus ebulus) is. Hogy különböztessük meg őket? A gyalogbodza hajtásrendszere nem fásodik el, virágaiban a porzók lilásak, nem gyűjtjük gyógynövényként. A fekete bodza bokor, vagy kisebb fa, virágai sárgásfehérek. Mint látható, a gyűjtés speciális ismereteket kíván. Érdemes alaposan utánajárni, mit, hol, hogyan kell gyűjteni.