Zsákban érkezik a meleg!

Kalendárium az év jeles napjaira - Gertrúd, Patrik, Sándor, József, Benedek

Március közepétől a kertekben és az ébredező határokban elkezdődik az egyre sürgetőbbé váló dologidő. A népi kalendáriumban erre utal Gertrúd napja, amely a sokasodó kinti tennivalók révén - ahogyan a régiek mondják - igen csak „megereszti a munkát”. A VII. században élt Szent Gertrúd apátnő névünnepét guzsalyütő napként emlegetik ma is, mert ekkor az asszonyoknak be kell fejezni a téli elfoglaltságnak számító szövést-fonást, hogy felkészüljenek a nagytakarításra és a veteményezésre.

Gertrúd napjával osztozik az írek patrónusának, Szent Patriknak névünnepe, akinek tiszteletére az ír férfiak a kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek, aminek zsenge tüskéi a tavaszponton álló Napot jelképezik. Hiedelmük azt is mondja, hogy a rekettyebokrok visszavágásával a Nap erejét fokozzák.

„Baktat három vándor:

Benedek, József, Sándor –

Elől megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek:

Ők hozzák a meleget!”

Rákos Sándor: „A három vándor” című versikéje ígéri így a tavaszt hozó jó időt. A három meleg-hozó névnap a napéjegyenlőség idejére esik, amikor megfordul az idő, ezáltal időjárás- és termésjósló szerepük is van.

„Sándor napja ma vagyon, átbillegünk a fagyon!” Sándor napjától nemcsak a legkorábban visszatérő gólyák örvendeztetnek meg bennünket, hanem talán a napsugarak is velünk maradnak.

József ünnepnapján érkeznek a fecskék, és ha piszkos a tolluk, bő termés, ha meg fehér, szűk esztendő lesz. Állítólag, ha ekkor megdördül az ég, tanácsos az udvarról egy marék földet a kerítésen át a kertbe dobni, hogy sok kapor nőjön. Szintén régi hiedelem, hogy, amilyen az időjárás József napján, olyan marad 40 napig. Szamosháton pedig úgy tartják, hogy ekkor már kalapáccsal sem lehet a füvet visszaverni a földbe.

Szent Benedek napján Göcsejben zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyerőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napi fokhagyma főzetével tífuszos betegeket mosdattak, másutt egyes háziállatok felfúvódása ellen tartották azt hatásosnak.

Az áhított tavasznak ugyancsak be kell köszöntenie, mert az Alföldön is Benedek napját tartják a legalkalmasabbnak a fehér bab vetésére, más helyeken pedig ekkor szórják a földbe a zabot és az árpát. Régi időjárásjóslás szerint, ha Benedek napján dörög az ég, abból száraz nyár következik.

De bárhogy is alakul az időjárás, a hagymát Benedek napján kell elduggatni még akkor is, ha satnyább termést hoz, mert legalább elűzi a boszorkányt – tartja a hiedelem.

Szerző: Szigethy Emma