Induljon a tavasz-újév

Kalendárium az év jeles napjaira - Franciska, Ildikó, Gergely, március 15.

A régi megfigyelések szerint Franciska derűje vagy borúja megmutatja, milyen lesz az időjárás márciusban.

Hasonló a hiedelem Ildikó neve napján, a mára már szinte feledésbe merült 40 vértanú emléknapján is. A legenda szerint valamikor 320 körül az örményországi Szebasztéban a vértanúk hitükért szenvedtek fagyhalált a tó jegén. Azóta a tavaszelő kezdetén az előforduló fagyos napokat a pásztorok és a földművesek a vértanúk 40 napos időjáráshoz kötötték.

„Gergely nap is ritka, ha jó! Hideg, szeles, sokszor van hó!” Régi és gyakran bevált népi megfigyelés szülte e csíziós versikét, amely arra utal, hogy ekkor még, ahogyan a pásztorok mondják: „Gergő a tekergő, megrázhatja hó szakállát!” Zalában viszont úgy tartják, hogy az e napon metszett tőkén sok szőlő terem majd. A népi kalendárium jeles névadója, Nagy Szent Gergely pápa, aki mint a középkori kultúra legnagyobb előkészítője, iskolákat alapított és bevezette az egyházi énekek klasszikus rendszerezését, a gregoriánt, ezáltal Ő lett az iskolák és a diákok védőszentje. Gergely vitézei a fakardot öltött, püspöksüveges gyerekek, régen ez idő tájt házról-házra jártak és köszöntötték a tavaszt, toborozták a diákokat az iskolába, miközben a természetbeni juttatásokat is összeszedték a tanítómestereknek, de eközben őket is megajándékozták elemózsiával.

Általános vélekedés a gazdák részéről, hogy márciusban kell kiszabadítani a szőlőtőkéket a téli takarásból, amire az ilyenkor már megszólaló cinkék is ösztökélik őket, sürgetve őket, „nyitni kék, nyitni kék!” Varázskeltő célzattal ekkor szokás megmetszeni a szőlőskertek négy sarkán egy-egy tőkét, a gyümölcsösökben pedig egy-egy kiválasztott gyümölcsfát. Vannak persze márciushoz kötődően babonás szokások is. Így pl. „Ha a búzát akkor vetik, amikor a harang szól, üszkös lesz”, de „rossz lesz a termés akkor is, ha a vetés napján vagy pénteken kenyeret sütnek a háznál”.

Az évszakváltás legpezsdítőbb időszakát nyitja Petőfiék pesti forradalmát idéző március idusa, az ősi római naptár szerinti tavasz-újév kezdete, amikor már nálunk is viaskodnak a télutóval a langyosabb légáramlatok és a kertekben, meg az ébredező határokban mától elkezdődik a mind sürgetőbb dologidő.