Hogyan javíthatjuk a termékenységet?

Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50 százalékánál már az első gyermekfogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.

A meddőség okai „A fogantatás elmaradását tehát több tényező is befolyásolja, a leggyakoribb mégis elsősorban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethetők vissza” – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Afogantatás létrejöttét akadályozó betegségek leggyakoribb okai: hormonális zavarok (pl. ivarmirigyek, agyalapi mirigy, pajzsmirigy betegségei, mellékvese), gyulladásos- immunológiai okok (pajzsmirigygyulladás), a peteérés zavarai, spermium-ondó betegségei, a petekürt átjárhatóságának zavara.

Tervezzen tudatosan!

Lényeges, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocitából) kb. 3 hónap amíg érett petesejt jön létre és válik

alkalmassá a megtermékenyülésre. Ezért is nagyon fontos már a megtermékenyülés előtti 3-6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is jelentkezhetnek. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az anovuláció (mikor az ovulació nem következik be), a szabálytalan menstsruációs ciklusok, a progeszteron, a prolaktin, a TSH szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.

Étrendi változtatások

Mindkét jövendő szülőnek figyelembe kell vennie a következőket, ugyanis a hormonális egyensúly felborulásának a diéta hibák is lehetnek okozói.

Melyek ezek?

Alkohol: bizonyítottan csökkenti a termékenységet. Tanulmányok egész sora bizonyította, hogy a napi öt pohár bor 3-6 hónapon át is ártalmas-közel felére csökkentette a termékenyülés valószínűségét. Ráadásul az alkohol a speriumokképződését és mozgását is jelentékeny módon károsítja. Ebből következik, hogy az alkohol fogyasztása már a tervezett terhesség előtt 3-6 hónappal elhagyandó!

Kávéfogyasztás: napi 1 kávénál több már jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását és ártalmas a peteérésre.

Cola, energiaitalok és más üdítők mellőzése.

Dohányzás: egyértelműen káros. A cigarettafogyasztással arányosan csökkent a megtermékenyülés valószínűsége.

A xenoösztrogénekről ma már tudjuk, hogy az egészségre általában, de különösen a megtermékenyülésre, a peteérésre és a spermiumok képződésére is rendkívül károsak és jelentőségük a „civilizációs” hatások miatt rendkívül megnőtt. Mivel ezek a kémiai anyagok a szervezet hormonális és immunológiai működésébe durván beavatkoznak, ezért az irodalom hormonális bombáknak („endocine disrupteres”=EDC anyagok) nevezte el. Ezek az anyagok hormonszerűen viselkednek és felborítják a hormonális egyensúlyt, ill. akár véglegesen károsíthatják az endokrin szerveket.

A xenoösztrogének csoportjába tartoznak: alkilfenolok és származékaik, ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport, lángfogók, PBDE-k, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), peszticidek, rovarírtók, gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek.

A fentiek közül különösen fontosak a rovarirtók (DDT és származékaik), a ftalátok, amelyek megtalálhatók a PVC (műanyag) és más műanyagban, festékekben, ezért a 2008-tól az USA kongresszusa betiltotta ezek alkalmazását. A veszély óriási, mert ételekbe kerülhet az élelemmel, de a mosogató szerekbe éppen úgy megtalálhatók, mint a körömfestékekben, a cumis üvegekben, játékok festékében, samponokban, dezodorokban, arckémekben stb. Ezek az anyagok azért is rendkívül károsak, mert nem vagy nagyon lassan bomlanak le, a zsírszövetben raktározódnak és a testsúlycsökkentés (fogyás) során kikerülnek a keringésbe és az anyagcsere felborulását, rákos daganatokat is okozhatnak (emlő-, prostata-, bél rákok).

Természetes növényi anyagokban lévő hormonok (fitoösztrogének) (pl a szójatartalmú ételek) szintén károsak, de hatásuk sokkal rövidebb ideig tart, a szervezetben lebomlanak.

Vitaminok, nyomelemek

Folsav: egyike a legrégebben ismert anyagnak, amely terhesség alatt védi az örökletes anyagot, a DNS-t (véd a magzati fejlődési zavar , a spina bifidával szemben). Ezért már a terhesség előtt legalább 3 hónappal már célszerű szedni.

A B6 vitamin a javítja a peteérést, a B12 pedig emeli a spermiumszámot.

Cink: mind a hormonális, mind az immunológiai működés szempontjából fontos nyomelem. Hiányában kromoszóma károsodás és immunológiai zavarok léphetnek fel. Mindkét leendő szülőnek célszerű ezért az ételeket cink bevitelével kiegészíteni.

Szelén: nyomelem, antioxidáns hatású és alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához. A terhessség alatt a szelén szint általában alacsony és pótlása indokolt. Fontos, hogy a spermium számot és a spermiumok mozgását is javítja.

Esszenciális zsírsavak: főleg a spermiumok képződésére és minőségére kedvező hatásúak (emelik a prostaglandinok mennyiségét)

E vitamin szintén fontos antioxidáns.

C Vitamin antioxidáns kapacitás révén fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől.

L-Arginin: esszenciális aminosav, amely általában a kiegyensúlyozott táplálékban elegendő, de néha szükséges a bevitel növelése. Fontos: akik hajlamosak a herpes fertőzésre (száj és genitális formákra egyaránt) ne vigyenek be ebből az aminosavból, mert ezzel stimulálják a vírusokat és növelik a betegség kiújulásának veszélyét!

L-Karnitin szintén esszenciális aminosav, bevitele a spermiumok mozgási zavarai esetén fontos, ez nem okoz herpes veszélyt.

Növényi anyagok

A gyógynövények közül az Agnus Castus-ról (barátcserjéről) sikerült bizonyítani, hogy egyértelműen javítja a megtermékenyülés esélyét, a hormonális egyensúly helyreállítását és a termékenységet. A készítmény különösen hatásos, ha a sárgatest fázis megrövidült, a prolactin szint emelkedett, növeli a progesteron- ösztrogén arányt, csökkenti a fokozott vérzést. Fontos azonban tudni, hogy a kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie. Ez tehát nem egy olyan „csodaszer”, amelynek hatása mindenki számára egyformán, azonos dózisban és azonos módon alkalmazható a siker reményében.