„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”

Kalendárium az év jeles napjaira -Ágnes, Vince, Pál

Már a középkorban is számon tartott ünnep volt szent Ágnes római szűz és vértanú emléknapja. Neve napján napfényes derűjéből jó termésre következtettek a gazdaemberek, egyes tájakon pedig a lovak patájából kihulló trágyadarabokat a tyúkok fészkébe rakták, hogy jó kotlósokká váljanak.

Ágnes és pár nappal utána Vince állítólag azért kerültek ilyen közel a naptárban, mert „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”.

„Nomen est omen” – „a névben a sors”, tartja a latin közmondás a „győztes” Vince neve hallatán, mert a tél sötét hatalmait legyőző időjósló nappá lett a kalendáriumban ő is. S mivel a szőlőművelők és a boros gazdák patrónusa, a bortermésre is vártak tőle jóslatot, hiszen a első szótagja vin, vagyis bor. Így született a népi mondóka: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince”, vagyis, „ha neve napján csurog az eresz, jó lesz az éves termés”. Az ormánsági Kémes reformátusai ilyenkor még a pince ajtaját is kitárták, hogy besüssön a nap, és víg áldomást tartottak. A Dunántúlon pedig még ma is sok helyütt e napon gömböcöt, más néven hurkát akasztanak a karókra, hogy akkora fürtök nőjenek a szőlővesszőkön, mint amekkora a hurka. Ha pedig a „Vincevessző” a szobában kirügyezik, a szerelmesek a januári kézfogót követően, szüretkor megtarthatják az esküvőt.

„Pál napja, ha tiszta, jelent nagy bőséget,

Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget,

Ha ködös pediglen, halált, veszteséget,

A havas és esős, kenyérbe szükséget!”

Szent Pál apostol megtérésének napján, Pálforduláskor egy esztendőre szóló eseményjóslóként őrizték ezt a rigmust. Ugyanis ekkor azért kémlelik az eget a gazdák, hogy megtudják, milyen fordulat történik az időjárásban. Hiszen akár hideg, akár meleg érkezik, a jelentősen befolyásolja a mezőgazdasági életet. Mondják, ha jó idő van, jó termés várható, a köd a jószág pusztulását, a szél háborút jövendöl. A medvéhez kötődő jóslást a Dél-vidéken ugyancsak Pál-napjához kötik, akár csak Gyertyaszentelőkor. Vagyis, ha kisüt a nap és kicsalogatja a medvét a barlangjából, akkor bizony még negyven napig hideg lesz.

A Pálfordulás népi értelmezésével függ össze az is, hogy a hagymadugványozó tarisznyát fordítva kell visszaakasztani a kamrában a szegre, hogy jó legyen majd a hagymatermés. Mivel pedig Pál napja farsang idejére esik, kívánjuk a bálozóknak Csokonai köszöntőjét:

„Éljen azért Pál úr! S azok is éljenek, kik Pál fordulóján fordulót ejtenek!”, vagyis perdülnek, táncolnak egy-kettőt szívük hölgyével.

Szigethy Emma