Trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök - Licsi vagy licsiszilva

Nem is gondolná az ember, de a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök fogyasztása - némi éves ingadozással - nagyjából a hazai gyümölcsfogyasztás egyötödét teszi ki.

A KSH legutolsó adatai alapján az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás 11,7 kilogramm. Néhány évtizeddel ezelőtt még ritkaságszámba ment, amikor a zöldségesnél hosszas sorban állást követően az ember bevásárlószatyrába banán került.

Manapság a trópusi- és szubtrópusi gyümölcsök jónéhány fajtája már teljesen szokványos, a boltok polcain szinte mindig megtalálható. A banán és a citrusfélék mellett egyre többen ismerik és kedvelik az ananászt, a mangót, de számos igazán egzotikus, szemet gyönyörködtető ismeretlen termés is felbukkan a piacon.

Az általunk összeállított gyümölcskosárba az alábbi hét ismert és még kevésbé ismert egzotikus gyümölcs került: az avokádó, a csillaggyümölcs, az ananász, a licsi, a grépfrút, a mangó és a kakiszilva.

Licsi vagy licsiszilva

100 g tápanyagtartalma: 66 kcal, 0,83 g fehérje, 0,44 g zsír, 16,53 g szénhidrát, 1,3 g rost, 71,5 mg C-vitamin.

Egy szem tisztított licsi nagyjából 9,6 g.

A licsi Kínából származik, ahol nemcsak a gasztronómiában, de egész kultúrájukban is nagyra becsülik ezt a savanykás-édes, aromájában a muskotályos szőlőhöz hasonlítható, külsőleg a szamócára emlékeztető gyümölcsöt. A pirostól barnáspirosig változó rücskös héj alatt, mint egy gyöngy lapul a magot körülölelő ízletes, fehér húsos, rózsaillatú magköpeny. A mag és a héj nem ehető.

Frissen, konzerválva vagy szárított formában használják fel.