Továbbra is elhízott népség vagyunk?

Az elhízás világszerte egyre komolyabb problémát jelent a felnőttek és gyermekek körében egyaránt, hozzájárulva számos krónikus betegség (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus, szélütés, daganat, stb.) kialakulásához. A 2009-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat adatai szerint a felnőtt lakosság csaknem kétharmada túlsúllyal küzd, valamint számos táplálkozási kockázati tényező van jelen. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2014-ben megismétli a felmérést, hogy kiderítsék: hoztak-e pozitív változást az elmúlt évek erőfeszítései, illetve milyen további lépésekre lehet szükség.

Közismert, hogy a magyar emberek egészségi állapota rosszabb, mint Európa sok más országában. Az egészség szempontjából igen fontos szerepe van az életmódnak, kiemelten a táplálkozásnak és az egészséges testsúly megtartásának. Egészséges életmóddal például a szív- és érrendszeri betegségek közel háromnegyede, a daganatos betegségek egyharmada megelőzhető. Az egészségben töltött élet meghosszabbítható.

Jelenleg zajlik az Európai lakossági egészségfelmérés, melyet a Központi Statisztikai Hivatal koordinál. Ennek részeként végzi el az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálatot (OTÁP2014) az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI). Az egészségfelmérés válaszadói közül több mint háromezer felnőttet keresnek meg az ország 122 településén.

Az OTÁP2014 vizsgálat célja, hogy megismerjék a felnőtt lakosság táplálkozási szokásait, országos reprezentatív mintán, újból mérésekkel határozzák meg a túlsúly, az alultápláltság és a hasi elhízás előfordulását, valamint nyomon kövessék az időbeli változásokat. Ezek az információk – mint azt a 2009-es vizsgálat is bizonyította – hozzájárulnak a szükséges intézkedésekhez, beavatkozásokhoz, és ezáltal a lakosság egészségi állapotának javításához.

Az OTÁP2009 vizsgálat adatai alapozták meg ugyanis azokat az intézkedéseket, rendeleteket, programokat, melyek a lakosság egészségét szolgálják. Ilyenek például a chips-adó bevezetése és a transz-zsírsav rendelet, melyek hozzájárulnak az egészségesebb élelmiszerválasztékhoz. Ide sorolható továbbá a gyermekeink egészségét szolgáló közétkeztetési rendelet és a STOP SÓ! Nemzeti Sócsökkentő Program is.