Óceántakarítás? Megvalósítható!

környezetvédelem
PUBLIKÁLÁS: 2014. június 09. 14:01
Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: "Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!" Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is. Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat .

A 19 éves holland Boyan Slat szerint 10 éven belül kitakaríthatjuk a világ óceánjait. A legnagyobb élővizek megtisztítása korábban lehetetlennek tartott ötlet volt. Most, ez a holland fiú mégis azt állítja, hogy nem csupán orvosolható ez a probléma, hanem azt is, hogy mindez 10 éven belül valósággá válhat, és még profitot is fog termelni!

Tavalyi világhírű Tedx előadásában Slat külön kiemelte, óceánjaink óriási nagyságának köszönhetően a legtöbben tisztában sincsenek azzal, valójában milyen nagyon szennyezettek óceánjaink: "Az egyik probléma, hogy nincsenek ábrázolások ezekről a szemétfoltokról, mivel a hulladékhalmaz több millió négyzetkilométeren szóródik szét!"
Slat még az iskolai évek alatt jött elő ötletével, majd papírra is vetette óceántakarító koncepcióját. Amikor koncepciója publikálásra került, azonnal felfigyeltek rá a tengeri szakértők. Számos díjat is elnyert már vele, köztük a hollandiai Delft Műszaki Egyetem 2012 Legjobb Műszaki Tervezése díját is.

Tudósok százai vizsgálták már, hogyan lehetne az óceánokban felhalmozódott 20 milliárd tonnányi műanyag hulladékot eltávolítani, de hiába. A fiatal holland feltaláló azonban nem hagyta ennyiben a dolgot, s egy év kutatás és kísérletezés után, közel 100 szakember bevonásával 2014. június 3-án közreadták tanulmányukat .

"MEGVALÓSÍTHATÓ!" - ezzel a felkiáltással posztolták közel 600 oldalas anyagukat az Ocean Cleanup Facebookoldalára. A megközelítés bölcs, mert nemcsak az élővilágban okozott károkat veszi számításba, hanem a szemét szigetek által okozott gazdasági veszteségekre is komoly figyelmet fordít, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is szem előtt tartja! Ezek figyelembevételével már nemcsak a környezetvédők fognak felfigyelni erre a gigantikus műveletre, hanem a legnagyobb cégek és szövetségek is!

ocean1

A koncepció szerint az Óceántakarító rendszera víz felszínén úszó üreges Dyneema (magas molekulasűrűségű polietilén) anyagból készült csövekbőláll, melyek az áramlatnak köszönhetően begyűjtik és koncentrálják a hulladékokat. A megadott szögben installált boomoknak és az áramlatnak köszönhetően a lebegő hulladék egy 11 méter átmérőjű, 58 méter maga henger alakú begyűjtő toronynál sodródik össze, ahol egy futószalag emeli ki a szennyeződéseket a vízből és egy tárolóba továbbítja. A tároló kapacitása 3000 m3. Napi 65 m3-es kitermelési kapacitással terveznek, ami azt jelenti, hogy 45 naponta kell teherhajóra üríteni a hulladékot.

A begyűjtött hulladék hasznosításával (energetika, olajsajtolás, újrafeldolgozás) pedig fedezni kívánják a kivitelezési költségeket is. Az előzetes kalkulációk szerint 300 millió eurós összköltségvetéssel, 100 km hosszú csápokkal kb. 10 év kell a Csendes-óceáni szemét sziget nagy részének eltüntetéséhez (3-4 év tervezés, kutatás, kivitelezés, 5 év üzemeltetés).

ocean4


A fókuszterület közel 200 kilométerre található San Francisco partjaitól (északi szélesség 30° és a nyugati hosszúság 138°), ami számításaik szerink 21.000 tonna 2 cm-nél kisebb, és 119.000 tonna 2 cm-nél nagyobb műanyag hulladékot foglal magába. Ennek kb. 50%-át, 70.000 tonnát terveznek kiszedni ezzel a technikával.

A hulladékok függőleges kiterjedésének dimenzióit 2 expedíció során vizsgálták és az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb koncentráció, ami hatékonyan be is gyűjthető, kb. 2-3 méteres mélységben található, de ezt az időjárási körülmények (szél, hullámok) is befolyásolják.

ocean2


A begyűjtés hatékonyságát és a hulladékok viselkedését a boom-mal való találkozásnál, illetve az átszivárgó mennyiséget számítógépes áramlás szimulációkkalés több gyakorlati kísérlettel vizsgálták. Az egyes boom-ok maximum 1,4 km-esek lehetnek, ugyanis ennél a méretnél még felveszik a több méteres hullámok alakját és váltakozását, e fölött azonban már fellép a hullámok átbukásának esélye, ami veszteséget eredményezhet.

S mi lesz a begyűjtött halakkal, s élőlényekkel? - hangzik jogosan a kérdés. Az élőlényeket, mint pl. a planktonokat leválasztják egy speciális centrifugális technikával, és csak az újrafelhasználásra kerülő műanyag anyagokat tartják meg. Mivel hálót nem használnak a tisztítás során, ez a passzív módszer lehet a legkíméletesebb a tengeri ökoszisztémákkal és a hálós módszerrel begyűjthető hulladékoknál akár jóval kisebb méretű hulladékokat is be tudnak gyűjteni.

ocean3

Óceántakarító projekt jövője


Az elkövetkező 3-4 évben sor kerül a felmerült kérdések, részletek tisztázására, majd az élőben tesztelésre, melyet kis (1:1000), majd nagy méretben (1:10) kívánnak bevetni kint az óceánon.


Ez idő alatt a technológia is tovább fejlődik, illetve lesz idő kitalálni, piackutatást végezni, hogy a kitermelt 70.000 tonna műanyag hulladék hogyan és mire hasznosítható a legjobban.


Ezután kezdődhet meg a maga a takarítási munka, ami előreláthatólag 5 évig tart majd. 2024-re ennek köszönhetően a hulladékok fele kerülhet ki a legnagyobb élővizekből, ami továbbra is nagyon komoly felelősséget ruház a gyártókra és a lakosságra, mert a jövőbeni esetleges szennyezések beláthatatlan károkat okozhatnak a tengeri ökoszisztémában, az élelmiszerláncban és szén-dioxidot elnyelő korallzátonyokban.

Mit tehetünk mi?


Tartsuk fejben, hogy a körforgásba kerülő szennyező anyagok visszajutnak hozzánk; így tovább terjesztve a szennyezést, mind természeti környezetünket, mind az ember egészségét veszélyeztetve.


Változtatni kell vásárlási szokásainkon: Kerüljük a műanyag zacskók és a palackok használatát, használjunk vászontáskát!

Igyunk csapvizet, vagy szikvizet, így nem keletkezik annyi üres PET-palack a háztartásban!


Mellőzzük a többszörösen becsomagolt termékeket!


És persze ne dobáljunk szemetet az óceánba!

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.