A fecskék hazatalálnak? - A külföldön dolgozó orvosok visszatérésének esélyei

Csökkent a kivándorlást tervező orvosok száma, viszont az ápolók, gyógyszerészek és fogorvosok közül többen dolgoznának külföldön - derül ki az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal legutóbbi, a 2013-as statisztikákat összegző adataiból.

Ennek értelmében az egy évvel korábbihoz képest 111 fővel kevesebb, összesen 1950 egészségügyi dolgozó igényelt hatósági bizonyítványt a határon túli munkavállaláshoz.

A patikusok és fogorvosok esetében azonban nem fordult meg a tendencia, így az előbbiek közül 263, a gyógyszerészek köréből 77 esetben fordultak a hatósághoz, ami húszszázalékos növekedést jelent 2012-höz viszonyítva. Emelkedett a külföldre távozó ápolók száma is, mivel közülük 536-an igényelték a szükséges dokumentumokat, szemben a tavalyelőtti 518 és a két évvel ezelőtti 314 kérelemmel.

Az orvosoknál a szakképesítés szerinti megoszlás adataiból kitűnik, hogy 2013-ban százhússzal kevesebb szakorvos váltotta ki hatósági bizonyítványát, a legtöbben a háziorvosok közül fordultak a hivatalhoz. A szakvizsgával rendelkezők közül elsősorban a belgyógyászok (68), aneszteziológusok (56), sebészek (48), csecsemő-gyermekgyógyászok (35), szülész-nőgyógyászok (33), kardiológusok (23) igényelték a szükséges dokumentumot. A külföldi munkát kereső egészségügyi dolgozók számára tavaly már egyértelműen Németország volt a legfelkapottabb célpont, korábban Nagy-Britannia vezette a listát.

A Magyar Rezidens Szövetség három évvel ezelőtt végzett felmérése a külföldön élő magyar orvosokról, bár reprezentatívnak nem tekinthető, egyfajta hangulatjelentés a közérzetükről, a helyzetükről és a terveikről. Százötven érintett honfitársunk mintegy 15 %-a gondolt arra egyetemista korábban, hogy szakemberként egyszer majd külföldön fog dolgozni, 85 %-uk 2008-2011 között ment ki külföldre.

A 150 honfitársunk közül két százalékuk jelezte, hogy két éven belül szándékozik visszatérni munkavégzés céljából, 58 %-uk biztosan nemmel válaszolt. Az összes válaszoló közel egyharmada eldöntötte, hogy legalább húsz évet külföldön marad, a 25 %-uk pedig jelezte, hogy akkor jön, ha pozitív változást tapasztal.

Nos, az elmúlt években bekövetkezett hazai változások igazolhatják - megerősíthetik, vagy éppen ellenkezően, gyengíthetik: hogyan alakult a visszatérési kedv? Erről szól a Heti Válasz újság Sok fecske - Külföldről hazatérő orvosok az egészségügy megújításában című konferenciája 2014 június 19-én, a Magyar Tudományos Akadémián.