Magyarországi Érszűkület Nap - 7 helyszínen országszerte!

immunrendszer
PUBLIKÁLÁS: 2014. március 20. 16:31
A perifériás verőérbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor az érelváltozás elsősorban az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ezen tünetek észlelésekor azonban az erek károsodása már jelentős. Az érszűkület gyakorisága világszerte nő, egy nemzetközi felmérés szerint az előfordulás a fejlett és fejlődő országokban egyaránt több mint 20 százalékkal nőtt 2000 és 2010 között. Magyarországon az érszűkület a becslések szerint mintegy 400 ezer embert érint, gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő, 65 év felett eléri a 20 százalékot. Fokozottan veszélyeztetettek: akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban előfordult érbetegség. Az érszűkület több szempontból is veszélyes. A láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, jelentősen rontja az életminőséget, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet. A műtéti és katéteres technika fejlődése ellenére a végtag-amputációk száma Magyarországon nem csökkent. Mindemellett a legújabb kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára sokszor nem az alsóvégtag érbetegsége, hanem a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes egyéb érkárosodás (pl. koszorúsér- vagy agyérbetegség) jelenti a legnagyobb veszélyt. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére. Nem véletlen, hogy a perifériás érbetegségben szenvedők halálozása kiemelkedően magas, felismerés és kezelés nélkül 5 év alatt elérheti a 30 százalékot, vagyis a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal. Egy olyan országban, ahol az összes halálozás több mint feléért szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás verőérbetegség előrejelző funkciójának fontosságát. Egy további fontos szempont, hogy az érelmeszesedés megállapítása általában csak beavatkozással járó (ún. invazív) diagnosztikus eljárásokkal megoldható, ami alól a végtag artériák képzik az egyik kivételt. A végtagokban lévő érterületeken már tünetmentes állapotban is lehetőség van egy egyszerű és olcsó módszerrel az érbetegség megállapítására. A diagnózis alapja az ún. „boka/kar index mérés”, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. Ennek során vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler- mérőfej (ezen keresztül hallható a vér lüktetése, ami pontosabb mérést tesz lehetővé) segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint a lábakon a boka magasságában. E kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.

A magyarországi Érszűkület Nap az európai „PAD and Vascular European Days” kezdeményezés magyarországi eseményeként a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság szervezésében valósul meg. Ez a betegség sokáig tünetmentes lehet, miközben az érszűkületes betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal.

A perifériás verőérbetegség, közismert nevén az érszűkület, az általános érelmeszesedés egyik megjelenési formája, amikor az érelváltozás elsősorban az alsó végtag verőereiben lép fel. Felismerését nehezíti, hogy sokáig tünetmentes maradhat. A romló alsóvégtagi keringés leggyakoribb, már érezhető tünete a járáskor a vádliban vagy a combban fellépő görcs, fáradtság- vagy nehézségérzet, fájdalom, ami pihenéskor rövid idő alatt megszűnik. Ezen tünetek észlelésekor azonban az erek károsodása már jelentős.

Az érszűkület gyakorisága világszerte nő, egy nemzetközi felmérés szerint az előfordulás a fejlett és fejlődő országokban egyaránt több mint 20 százalékkal nőtt 2000 és 2010 között. Magyarországon az érszűkület a becslések szerint mintegy 400 ezer embert érint, gyakorisága 50 éves kor felett jelentősen nő, 65 év felett eléri a 20 százalékot. Fokozottan veszélyeztetettek: akik dohányoznak, magas a koleszterinszintjük, cukor- vagy magasvérnyomás-betegségben szenvednek, illetve, mint a legtöbb szív- és érrendszeri betegségnél, itt is nagyobb a baj kialakulásának esélye, ha a családban előfordult érbetegség. Az érszűkület több szempontból is veszélyes. A láb vérellátásának romlása akadályozhatja mindennapi tevékenységünket, jelentősen rontja az életminőséget, késői felismerése pedig akár a végtag amputációjához is vezethet. A műtéti és katéteres technika fejlődése ellenére a végtag-amputációk száma Magyarországon nem csökkent.

Mindemellett a legújabb kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az érszűkületes beteg számára sokszor nem az alsóvégtag érbetegsége, hanem a gyakran egyidejűleg már meglévő, de még tünetmentes egyéb érkárosodás (pl. koszorúsér- vagy agyérbetegség) jelenti a legnagyobb veszélyt. A nemzetközi statisztikák szerint normál, tünetmentes társaikhoz hasonlítva, az érszűkületes betegeknek kétszer nagyobb az esélye a szívinfarktus vagy szélütés bekövetkezésére. Nem véletlen, hogy a perifériás érbetegségben szenvedők halálozása kiemelkedően magas, felismerés és kezelés nélkül 5 év alatt elérheti a 30 százalékot, vagyis a betegek közel egyharmada 5 éven belül meghal. Egy olyan országban, ahol az összes halálozás több mint feléért szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek, nem lehet eléggé hangsúlyozni a perifériás verőérbetegség előrejelző funkciójának fontosságát.

Egy további fontos szempont, hogy az érelmeszesedés megállapítása általában csak beavatkozással járó (ún. invazív) diagnosztikus eljárásokkal megoldható, ami alól a végtag artériák képzik az egyik kivételt. A végtagokban lévő érterületeken már tünetmentes állapotban is lehetőség van egy egyszerű és olcsó módszerrel az érbetegség megállapítására. A diagnózis alapja az ún. „boka/kar index mérés”, ami egy egyszerű, fájdalommentes, beavatkozással nem járó műszeres vizsgálat. Ennek során vérnyomásmérő és ultrahangos Doppler- mérőfej (ezen keresztül hallható a vér lüktetése, ami pontosabb mérést tesz lehetővé) segítségével megmérik a vérnyomást mindkét felkaron, valamint a lábakon a boka magasságában. E kapott értékeket elosztják egymással (boka/kar) és ez adja az index pontos értékét. Amennyiben az alsó végtagon mért vérnyomás alacsonyabb, az érszűkület diagnosztizálható.

lab4


E felsorolt szempontokat figyelembe véve döntött úgy a VAS (Vascular Independent Research and Education European Organisation), hogy kezdeményezi egy Európai Érszűkület Nap megtartását. A kezdeményezés aktualitását jól mutatja, hogy bár még csak az első alkalomról van szó, a kezdeményezést már most felkarolta a WHO is!

A kampány gyakorlati megvalósítását a kezdeményezéshez csatlakozó különféle nemzeti szervezetek végzik, így Magyarországon a kezdeményezés eseményei a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság szervezésében valósulnak meg.

Az idei esemény jelmondata „Elég az amputációból, éljen két lábbal a földön!”, ugyanis időben történő felismerés estén a legtöbb érszűkület eredetű amputáció megelőzhető lenne! Az idei kampány során ezért - a már bemutatott boka/kar index mérés mellett - a pulzus önvizsgálat megismertetésére is nagy hangsúlyt helyeznek, ugyanis ezzel a módszerrel mindenki saját maga, otthon is ellenőrizheti a végtagi erek állapotát. Szintén hasznos segítség lehet az a magyar nagyközönség előtt most bemutatkozó, egyszerűen kitölthető Láb Teszt is, aminek segítségével értékelhető egy potenciálisan érintett egyén kockázata.

A Társaság mindösszesen négyféle tájékoztató kiadványt is készített kifejezetten erre az eseményre. Az első a betegséggel kapcsolatos ismereteket foglalja össze, a második a pulzus önvizsgálat helyes elvégzését oktatja, a harmadik az ereket védő tornagyakorlatokat mutat be, míg a negyedik a már említett Láb Tesztet tartalmazza.

Az Érszűkület Napi eseményeknek Budapesten és hat megyeszékhelyen a helyi plázák adnak otthont. Ezeken a helyszíneken szakemberek adnak tájékoztatást a perifériás érbetegség kialakulásáról, megelőzéséről, valamint boka/kar index mérés segítségével felmérik az erek állapotát is. Az érdeklődőknek bemutatják és megtanítják, hogy milyen módszerrel tudják saját magukon, otthon is elvégezni a pulzus vizsgálatát a csuklónál és a lábukon is, mivel e módszer segíthet önállóan is felismerni a problémát.

Az eseményre 2014. március 20.-án 11-17 óra között az alábbi helyszíneken kerül sor:

  • Budapest - Lurdy Ház
  • Szeged - Szeged Plaza
  • Pécs - Pécs Plaza
  • Debrecen - Debrecen Plaza
  • Szombathely - Savaria Plaza
  • Győr - Győr Plaza
  • Miskolc - Miskolc Plaza
Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.