Ballonozott erek

A koszorúér-szűkület kezelése során a szűkült érszakaszt a szívkatéteren lévő ballon fölfújásával kitágítják, majd erre a területre beültetnek az ér nyitva tartására fémhálóból készült hengert.

A bravúros technika végső eredménye azonban hasonló mértékben függ a jó utókezeléstől, mint a jó indítástól. A koszorúér-szűkület következtében megjelenő mellkasi fájdalom, angina a folyamatos gyógyszeres kezelés mellett előbb vagy utóbb valamilyen beavatkozást is igényel: koszorúér-műtétet vagy szívkatéteres tágítást. Ezeket a speciális központokban nagy gyakorlatú kardiológusok biztonsággal elvégzik és a korábban már több vizsgálat bizonyította, hogy a szívműtét utáni rehabilitációs utókezelés ugyancsak fontos része a jó eredménynek.

A világhírű Mayo Klinika egyik vezetője, Randal Thomas munkatársaival most azt vizsgálta, hogy a koszorúér-tágítás utáni időszakban a hasonló, személyre szabott utókezelés ugyanolyan hatásos-e, mint a szívműtétet követő rehabilitáció. Vizsgálatuk eredményeit a Circulation közölte.

Az érvényes kezelési irányelvek szerint az Egyesült Államokban a beavatkozás után mihamarabb megtanítják a pácienst a helyes életmódra, bevezetik az optimális gyógyszeres kezelést, ezen kívül nagy figyelmet fordítanak a pszichés megerősítésre és a megfelelő mértékű fizikai terhelés kidolgozására.

A klinikán ellátott több ezer beteg sorsát hat évnél tovább követték. A rehabilitációs programban résztvevő csoport halálozása 47 százalékkal bizonyult alacsonyabbnak, mint azoké, akik a beavatkozás után nem részesültek ilyen utókezelésben. A kutatók megjegyzik, hogy az Egyesült Államokban koszorúér-tágítás után a betegeknek csak 25 százaléka kap megfelelő utókezelést.