Friss levegőt a babának - Miért kell a séta?

A csecsemők és kisgyerekek egészséges fejlődésének egyik fontos feltétele a szabad levegőn való tartózkodás. Így előfordulhat, hogy egy kiadós séta a szabadban megoldja az evés-alvás problémát.

Egy fejlődő szervezetnek naponta minimum 1-2 órát a szabadban kell töltenie, hiszen a friss levegőn való tartózkodás már önmagában étvágyfokozó. A nagyobbaknak pedig a szabadban kitárul a mozgásterük, így kifutkározhatják magukat.

Egy szabadlevegőn elfáradt baba vagy kisgyermek éhesebb lesz, altatni is könnyebben lehet majd, mint azokat a gyerekeket, akik az egész napot a szobában töltik.

Nem jó kifogás az, hogy a baba nehezen tűri a téli öltözködést, és emiatt az édesanya inkább lemond a sétáról. A tavasz beköszöntével pedig minden baba és mama napirendjébe könnyen beilleszthető a napi minimum 1-2 óra séta.

Miért kell a séta?

Az első 6 hónapban a kisbabánk testsúlya és testhossza változik a leglátványosabban, a második félévben pedig a mozgása. Mindkét korszakban a fejlődés alapja a jó minőségű táplálék. Ahhoz, hogy ez a hihetetlen mértékű testi változás megvalósuljon, a szülőknek kell biztosítaniuk a legfontosabb két feltételt.

Az első feltétel a mozgáshoz szükséges biztonságos és egészséges környezet, többek között a szabad levegőn eltöltött aktív idő. A szabad levegő oxigénben dúsabb, mint a szobáé. A pici szervezetében gyorsítja az anyagcserét, levegőcserét, így a szabad levegőn mozgó gyermekünk hamarabb lesz éhes.

A másik feltétel pedig nem más, mint hogy olyantápanyagokkallátjuk el a piciny szervezetet, melyből fel tudja építeni saját sejtjeit, szöveteit, szerveit. Többek között ezért is fontos, hogy önmagához mérten egy "jól evő" babánk legyen.

A tudatos, aktív mozgás kivitelezéséhez három szervrendszer összehangolt működésére van szükség: a csontrendszer, az izomrendszer és az idegrendszer (mely a mozgások összerendezettségéért felel). Ezek a szervrendszerek különböző sejtekből épülnek fel, és az eltérő sejteknek más-más a tápanyag igényük, ami annyit jelent, hogy fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból eltérő mennyiséget igényelnek.

Ahhoz, hogy a baba tudatosan működtesse izmait, fejlett idegrendszerre van szüksége. Az idegrendszer segítségével tudja a fejben elgondolt mozgást kivitelezni. Az első hat hónapban annyira intenzív az agy növekedése, hogy azok az ártalmak (pl. energia és tápanyaghiány), melyek a későbbiekben nem okoznak maradandó elváltozást, ebben a gyorsan fejlődő időszakban viszont károsodáshoz vezethetnek.

Az idegrendszer növekedéséhez és működéséhez szintén fehérjére, szénhidrátra, zsiradékra, ásványi anyagokra (pl. különösen vasra) és vitaminokra (pl. E-, B-vitaminra) van szüksége.

Ennek alapján a szülőkben felmerülhetnek gyakorlati kérdések: miből és mennyit is adjunk enni és inni a gyermekünknek, hány órát tartózkodjuk a szabad levegőn annak érdekében, hogy biztosítsuk számára a megfelelő testi és mozgásbeli fejlődést az első évben?

Cikkünk hamarosan folytatódik!