Korruptnak látjuk a vezetést

A magyarok az átlagosnál korruptabbnak látják a politikai pártokat, a médiát és az üzleti szektort, de kevésbé tartják korruptnak az oktatási, bírói rendszereket, illetve a közszolgákat.

A Transparency International kedden közzétett, éves Globális Korrupciós Barométere szerint a Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készült jelentés szerint a 87 százalékos világátlaghoz képest kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban. A felmérés szerint ilyen akció lehet a korrupcióellenes szervezethez való csatlakozás, hajlandóság arra, hogy egy korrupciómentes vállalat termékéért többet fizessen, békés demonstrációban való részvétel, a korrupcióellenesség terjesztése a közösségi médiában, vagy petíció aláírása.

Az egyes ágazatok korrupció megítélésének indexei közül, globális szinten a legrosszabb rendre a politikai pártoké (3,8 pont), a rendőrségé (3,7 pont), a törvényhozásé, igazságszolgáltatásé és a közszolgáké (egyaránt 3,6 pont). A legkedvezőbb az egyházak (2,6 pont), a civil szervezetek (2,7 pont) és a hadsereg (2,8 pont) megítélése.

Az ötfokú skálán az egyes az "egyáltalán nem korrupt" kategóriát jelöli, míg az ötös azt, hogy "rendkívül korrupt".

Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont) a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb, míg a lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak.

Magyarországon ugyanakkor a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben, a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy ő, vagy vele egy háztartásában elő, az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt adott át.

Világszerte a 107 országból csupán 24-ben látták úgy a megkérdezettek, hogy csökkent, vagy nem változott a korrupció elterjedtsége.

A legtöbb európai országban a lakosok a politikai pártokat tartják a legkorruptabbnak.

Kenőpénzt a legnagyobb arányban, 75 százalék felett Libériában és Sierra Leonéban adtak a válaszadók, míg a legkevesebben (kevesebb mint 5 százalék) többnyire fejlett országokban, többek között Kanadában, Dániában, Finnországban, de Horvátországban és Grúziában is.

A 107 vizsgált államot tekintve a megkérdezettek 55 százaléka látta úgy, hogy - ötfokú skálán - "teljesen" vagy "nagyrészt" néhány nagy érdekcsoport vezérli az országos döntéshozatalt. Ez az arány Magyarországon 52 százalék, Norvégiában 5 százalék, Csehországban 49 százalék, Szlovákiában 60 százalék, Görögországban pedig 83 százalék.