Szexuális felvilágosítás otthon, de hogyan?

Valakinek fel kell világosítani a gyereket a szexuális életről, a szaporodásról és a születésszabályozásról. A kérdés az, hogy ki és mikor tegye? Természetesen, mint minden más esetben, itt is jobb, ha a szülő nem testálja a feladatot teljesen az iskolára, ugyanis semmi sem helyettesíti a személyes, a család értékrendjét is figyelembe vevő felvilágosítást. Különböző életkorokban, különböző módon történhet a nagy beszélgetés.

A gyerek 18 hónapos korban kezdi észrevenni, hogy a férfi és a nő különbözik egymástól. Három és öt éves kora között biztosan elkezdi érdekelni, hogy ,,miből lesz a cserebogár", miért nem egyformán pisilnek a fiúk és a lányok, és hogy is van ez a ,,baba-dolog".

Ha a gyerek felteszi a kérdést, egyszerű szavakkal, egyenesen kell válaszolni, előtte azonban fel kell mérni finoman, hogy mi az, amit tud már! A ,,miért, mit hallottál erről?" nagyon jó bevezetőnek. Ezután világosan, és érthetően kell kifejteni a lényeget. TILOS a titkolózás, a szépítgetés! Akkor se rémüljünk halálra, ha a gyerek durva szavakat hoz haza az iskolából a nemi szervekre, illetve a szexualitásra vonatkozóan. Egyszerűen meg kell mondani, hogy kulturált ember így nem beszél, csúnya dolog ezeket a szavakat használni.

Persze előfordulhat, hogy bármennyire is készülünk rá, a zavarba ejtő helyzetben hirtelen csak a virág-méhecske hasonlat jut az eszünkbe. Nyugodjunk meg, és gondoljuk végig, hogy mit is akarunk mondani! A gyerek kíváncsi és szomjazza a tudást, meséljünk hát neki! Az sem árt, ha valamilyen szexuális felvilágosító képeskönyvet veszünk segítségül.

Ha észrevesszük, hogy a gyerekek egymást vizsgálgatják, ne fújjuk fel a dolgot, inkább kössük le a figyelmüket valami érdekesebbel! A kisiskolás gyerek sokszor szégyent érez a témával kapcsolatban, és nehezen teszi föl a kérdéseit. Az is megeshet, hogy - ismerve a szülő hozzáállását - nem mer kérdezni.

Szerencsére számos olyan helyzet van, amikor kézenfekvő, hogy a dolog szóba kerüljön (például, kisbabája születik a szomszédnak, a tévében tampon- és óvszerreklámot lát, stb.). Fontos, hogy akkor se ijedjünk meg, ha kényesebb kérdéseket tesz fel, mint amire számítunk, például, hall valamit a nemi erőszakkal, vagy homoszexualitással kapcsolatban.

Próbáljuk meg az ő szintjén elmagyarázni, hogy ezek a szavak mit jelentenek, de vigyázzunk, hogy sose zúdítsunk rájuk túl sok információt! Ha meg akarjuk előzni, hogy túl korán kezdjenek érdeklődni a szex iránt, igyekezzünk tartalmas elfoglaltságot találni a számukra! Járassuk sportklubba, vagy a hétvégén szervezzünk izgalmas családi programokat!

Ha a gyerek valamiben kiemelkedik, nem lesz szüksége arra, hogy éretlen kapcsolatokkal tűnjön ki osztálytársai közül. Még a legmegértőbb szülők számára is nehezek ezek a pubertás előtti évek. Ha őszintén, és időben beszélünk a bekövetkező testi változásokról, sok felesleges aggódástól menthetjük meg gyereket!

Képzeljük el, mit érezhet az a kislány, aki felvilágosítás nélkül kezd menstruálni! A szexuális élet elkezdését nem elég tiltani, meg is kell magyarázni, hogy miért korai 12-13 évesen!

Érveljünk azzal, hogy egy meggondolatlan kapcsolat rengeteg fájdalmat hagy a lélekben! Fölösleges kikerülni, de elfelejtkezni sem szabad a szexuális úton terjedő betegségekről. A nem kívánt terhesség lehetőségéről a fiúnak is beszélni kell! Igyekezzünk a gyereket távol tartani a veszélyes helyzetektől: felügyelet nélküli házibuli, kocsmai italozás, nálánál jóval idősebbek társasága, stb.!