Emberré tevő gént fedeztek fel

genetika
PUBLIKÁLÁS: 2012. november 15. 12:38
A szakemberek olyan gént - az miR-941-et - találtak, amely valószínűleg alapvető szerepet játszik az emberi agy fejlődésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más főemlősökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen.

Újabb lépcsőt jelenthet a számunkra legégetőbb kérdés - "mi tesz bennünket emberré?" - megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése.

A szakemberek olyan gént - az miR-941-et - találtak, amely valószínűleg alapvető szerepet játszik az emberi agy fejlődésében, és talán még azt is megmagyarázhatja, hogy miként kezdtünk el szerszámot készíteni és beszélni. A gén kizárólag az emberben található meg, sem más főemlősökben, sem legközelebbi rokonunkban, a csimpánzban nincs jelen.

Az Edinborough-i Egyetem kutatói az emberi genomot hasonlították össze 11 más faj genetikai állományával, közöttük az egérével, a patkányéval, a gorilláéval és a csimpánzéval, hogy a legfontosabb különbségeket találják meg bennük. Eredményeik szerint - amelyeket a Nature Communications című folyóiratban publikáltak - az miR-941 gén csak az emberben található meg. Valamikor 1 és 6 millió évvel ezelőtt jelent meg, miután az emberi faj evolúciója elvált a többi emberszabásúétól.

sejt5

A gén a magasabb rendű agyműködés két területére hat rendkívül erősen: a döntéshozatalra és a nyelvi képességekre - e két tulajdonság különösképpen jelentékeny szerepet játszik emberi mivoltunkban - olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban.
Mint az már köztudomású, a fajok közötti különbségeket a létező gének megváltozása, törlődése vagy duplikálódása okozza. A skót szakemberek azonban azt állítják, hogy az miR-941 már teljesen funkcionálisan, a nem kódolódó - korábban "hulladékként" nevezett - DNS-szakaszok közül emelkedett ki evolúciós szempontból viszonylag rövid idő alatt. Mindeddig nagyon nehéz volt ezt a folyamatot működés közben megfigyelni.

Martin Taylor, a Genetikai és Molekuláris Orvostani Intézetben végzett kutatás vezetője szerint"mint faj, az ember csodálatosan találékony - mind társadalmilag, mind technikailag képes egyidejűleg fejlődni. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy genetikai szinten is leleményesek vagyunk. Ez a molekula a semmiből bukkant fel akkor, amikor fajunk éppen olyan drámai változásokon ment keresztül, mint a felegyenesedés, a hosszab élettartam, a kommunikáció és az eszközhasználat elsajátítása. Most abban reménykedünk, hogy további, emberré válásunkra magyarázattal szolgáló új géneket találunk".

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.