A koleszterinszint szabályozása azért nem könnyű, mert a szervezetben található koleszterin mennyiségének csupán körülbelül az egyharmada származik a táplálékból, kétharmadát maga a szervezet állítja elő.
Jó és rossz koleszterin
Az egészséghez szükségünk van koleszterinre, de nem mindegy, miből van több: ha az LDL, azaz a „rossz” koleszterin túl sok, a HDL, „jó” koleszterin pedig túl kevés, az szívproblémákhoz és stroke-hoz vezethet.
A magas koleszterinszint kialakulásáért tehát önmagában a helytelen táplálkozás nem tehető felelőssé. Azt okozhatják a genetikailag öröklődő zsíranyagcsere-zavarok, valamint a pajzsmirigy, a máj és a vese megbetegedései is.
Táplálkozás és genetika
Dr. Vayer Péter családorvos szerint hazai viszonylatokban fontos figyelembe venni a táplálkozási szokásokat is, hiszen a magyar konyha ízvilága mellett, a „zsírosságról” is ismert. Jó hír azonban, hogy az elmúlt években javultak a szív- és érrendszeri megbetegedések statisztikái.
A genetikáról itt sem feledkezhetünk meg. Előfordul, hogy egyes családokban generációról generációra magasabb a koleszterin szint, magyarázza Vayer doktor. Erre oda kell figyelni, és érdemes eljárni szűrővizsgálatra.
Természetesen tudatos táplálkozással sokat javíthatunk a helyzeten, és a rendszeres mozgás sem hagyható el. Bizonyos esetekben az életmódbeli változtatások meg is oldják a problémát. Máskor azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van.
Szedhetünk étrendkiegészítőt is!
A megfelelő mennyiség szterinek bevitele tehát, kizárólag diétával nehezen biztosítható. Ezt a mennyiséget ugyanis 11-12 kg alma vagy 4 kg brokkoli elfogyasztásával érhetnénk el. A növényi szterin-bevitel növelése céljából alkalmazhatunk étrend-kiegészítőket is, melyek diétával együtt komplex megoldást nyújthatnak a koleszterinszint csökkentésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.