Zöld ruhaipar - Környezetbarát szövetek

környezetvédelem
PUBLIKÁLÁS: 2012. augusztus 09. 13:52
A világ összes kémiai vegyszerének több, mint húsz százalékát használják gyapottermesztés során! Arról már nem is beszélve, hogy egy póló előállítása során - a növénytermesztéstől kezdve - hány száz liter vizet használnak fel. Ennek megoldásaként mára több alternatíva létezik: ruhaszövetet ma már számtalan alapanyagból készítenek.

Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a természet- és környezetvédelem, ami elérte a ruhaipart is - ami nagyobb jelentőségű, mint gondolnánk

A világ összes kémiai vegyszerének több, mint húsz százalékát használják gyapottermesztés során! Arról már nem is beszélve, hogy egy póló előállítása során - a növénytermesztéstől kezdve - hány száz liter vizet használnak fel. Ennek megoldásaként mára több alternatíva létezik: ruhaszövetet ma már számtalan alapanyagból készítenek.

Kender

A legnépszerűbb megoldás a kender. Akár a hagyományos pamuttal keverve, akár önmagában. A kender gyorsan és sűrűn nő, ami annyira ellehetetleníti a gyomnövények helyzetét, hogy kémiai irtásra már egyáltalán nincs szükség. A kender egyébként sem igényes növény: az esővíz elegendő neki, és a kártevőkkel szemben is ellenálló. A kenderszálak hosszú életűek, így a belőlük készült szövetek rendkívül tartósak. Azonban van egy nagy hátulütője is, ami akadályozza az elterjedését: egyik fajtájából készül a marihuána és a hasis.

Organikus pamut

A hagyományos pamutot megpróbálták valami környezetbarátabbal helyettesíteni: organikus pamuttal. Termesztésekor egyáltalán nem használnak növényvédő szereket, és a szövet fehérítését is természetes anyagokkal oldják meg. Hosszas kísérletezés után néhány éve megalkották a színes pamutot. A gyapot természetesen zöld vagy barna, és állítólag az ebből készített ruhák nem hogy nem fakulnak, de színük még élénkebbé válik.

f%25C3%25B6ld2

Gyapjú

A harmadik népszerű ruha alapanyag a gyapjú, mely környezetvédelmi szempontból ugyancsak kérdéseket vet fel. A tenyésztett állatok nyomorúságos körülmények között élnek, hiszen az elsődleges szempont a mennyiség és a hatékonyság. Vagyis minél több az állat, annál több a gyapjú, annál nagyobb a bevétel. Ráadásul a birkanyíráskor sem elsődleges szempont, hogy az állat ne sérüljön, így azok nem ritkán sebesen kerülnek ki az olló alól. És akkor itt még nem értek végig a pénzügyi dolgok: a gyapjút fehéríteni és festeni kell, melyek újabb kémiai szerekkel zajlanak - így ez a módszer sem állat-, sem környezetvédelmi szempontból nem előnyös.

Bambusz

Mostanában az egyik legnagyobb remény a bambusz, mely gyorsan növő, és számtalan módon felhasználható eszköz. Több, mint 5000-féleképpen hasznosítjuk: állványok, szörfdeszkák, üzem agyag, bútor készül belőlük. És szövet. Ruhaszövet. A belőle készült szövetek lágyak, jó nedvszívók, és jó hőszabályzók. A bambusz átereszti a levegőt, elnyeli a testszagot, antibakteriális, valamint készíthető belőle gombásodás elleni szövet. Különösen környezetbaráttá az teszi, hogy gyorsan újranő, és teljesen lebomlik.

kornyezetvedelem2

Tej

Egy megdöbbentő ötlet is napvilágot látott a ruhaipar korszerűsítésével kapcsolatban: a tejből készült ruha, avagy a tejtextil. Az eljárás során tejsavófehérjéből szövik a selyemhez hasonló szövetet (előállítása azonban sokkal olcsóbb). Kényelmes a viselete és könnyű a mosása. A módszer kifejlesztője szerint a tejtextil előállítása teljesen környezetbarát, hiszen csak olyan tejet használnak fel, melyek az élelmiszeripar használhatatlannak ítél meg, és kidobnák. Az már csak ráadás, hogy a tejszövet nem igényel semmiféle gyomorirtót, vagy más vegyszer „termesztése” során. A nemzetközi állatvédő szervezet, a PETA szerint azonban „tejtextil épp annyira ökotudatos, akár egy Hummer terepjáró”. A nagyüzemi szarvasmarhatartás ugyanis nagymértékben terheli a környezetet.

Műanyag

Környezetvédelmi szempontból fontos, ám hétköznapi szemmel nézve nagyon elrugaszkodott gondolat, hogy műanyag palackokból készült szövet. A végeredmény könnyű, meleg és puha, vízálló és nem utolsó sorban igen tartós. A rengeteg felgyülemlett műanyag palack miatt mindenképpen megfontolandó megoldás.

Szója és kukorica

Utoljára pedig két élelmiszernövény, amiből ruhaszövet készül: a szója. A szóját tofuszerű masszává dolgozzák fel, majd az abból kivont fehérjét szállá sodorják és ruhát szőnek belőle. Növényi kasmírnak is nevezik, tapintása lágyabb, mint a pamuté. A szójatextil jó nedvszívó és hőtartó, antibakteriális, és idővel teljesen lebomlik. Háziasszonyoknak jelenthet nagy könnyebbséget, hogy nem gyűrődik, így nem kell vasalni, nem megy össze, nagyon gyorsan szárad és nehezen szakad. A másik alternatíva a kukorica: a kukoricában lévő keményítő és cukor kivonásával állítanak elő szövetet. Az új szövetfajtából elsősorban sportruházat készül.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.