Most nyílik az orgona!

A kerti orgona (syringa vulgaris) a tavasz végén gyönyörű fehér, vagy lila virágaival és pompás illatával betölti a kiskerteket.

Ez a gyönyörű cserje már a XVI. század óta jelen van a kertekben, ám az utóbbi 100 évben a kékeslilás fajtákat keresztezték egymással a szakemberek. Az orgona eredetileg az olajfafélék családjába tartozik, így rokonságban áll pl. az Oliva fával is, amelyből a finom olíva olaj is készül, hiszen ez a növény is az Olearceae család tagja.

Ma már a virágok színe igen széles skálán mozog, a fehér és a lila különböző árnyalatai is megtalálhatók a gyakran 20-25 cm hosszú bugás virágokon. Sajnos a sok nemesítés hatására az intenzív illat kavalkád némileg csökkent, ám még így is igen kellemes.

A syringa vulgaris az egyik legismertebb fajta, amely egyszerű vagy telt virágú változatban is látható kertekben, és a már jól ismert halványlila virágokkal ékeskedik. A „Madame Lemoine” a telt fehér virágú változat, és a még újdonságnak számító „Primrose” halványsárga virágokkal díszíti kertünket. De ezen kívül vannak kimondottan erős illatú fajták is, ilyen a Jósika orgona, és ültethetünk kisvirágú orgonát is, ez a S. Microphylla.

Ha még nincs, a kertünkben orgona látogassunk egy közeli kertészetben ősszel vagy tavasszal, ahol több nemesített fajta közül is válogathatunk. Ahhoz, hogy ez a gyönyörű növény április végén a legszebb formáját mutassa kertünkben, érdemes minden évben komposzttalvagy trágyával ellátni és az elvirágzott bugákat eltávolítani.

A vad hajtásokat is érdemes eltávolítani a növény tövétől, mert ezek elveszik a tápanyagot az anyanövénytől, és így kevesebb virág lesz a cserjén.

Az orgonavirág letörése ma már talán nem számít olyan nagy bűnnek, mintha más virágot tépnénk le, és épp emiatt olyan szépek az orgonabokrok hazánkban.

A rendszeres ritkítás és metszés jót tesz a növénynek, mert így jövőre még több virág lesz az eredmény. A levágott orgonát tehetjük vázába, vagy készíthetünk belőle gyönyörű tavaszi csokrot mi magunk más tavaszi virágokkal kombinálva.

A levágott orgona szárát egy kalapáccsal verjük szét kb. 5 cm-re az aljától, mert csak így tudja a fás szárán keresztül felszívni a vizet. Az orgona jól mutat más díszcserjék társasságában, így ültethetjük pünkösdi rózsa, mellé is, de önmagában illetve sövénynövénynek ültetve is kiváló választás.