Spárga a kertben és az asztalon

Hazánkban még mindig nem túl elterjedt kerti és konyhai növény a spárga, pedig egy kis odafigyeléssel mi magunk is termeszthetjük kertünkben ezt a különleges növényt.

A spárga (Asparagus officinalis) az aszparáguszok családjába tartozó kerti hasznos növényünk, amely hazánkban sem a kertekben sem a konyhában nem túl elterjedt növény.

A kerti spárga ültetése és gondozása kicsit több figyelmet érdemel, mint a többi zöldség növény, de aki szereti a spárgát a konyhában érdemes vele próbálkozni.

Nem csak egészséges, de nagyon változatosan elkészíthető zöldség növény, így érdemes kipróbálni egy hétvégi ebédhez. A spárgánál a zsenge friss hajtásvégeket kell leszedni, amelyek nagyon sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, sőt a rost tartalma is kiemelkedően magas.

Ha kertünkbe szeretnénk ezt a nem mindennapi növényt ültetni, a talajt ültetés előtt érdemes trágyával megszórni, mert nagyon tápanyag igényes növény, így csak jó minőségű talajban fejlődik szépen. A különböző fejlődési szakaszokban más- más a hő és fényigénye, és bár szárasság tűrő növény, a sípok képződésénél idején érdemes bőven locsolni a növényt.

Kiskerti termesztésre leginkább a Mary Washington alkalmas, amelynek a sípjai ízletesek és zsengék, zöldspárgaként termeszthető. Szaporítása magról a legegyszerűbb, a vetés ideje április eleje, vagy közepe.

A kertben készítsünk egy ágyást, és a magokat kb. 14-16 cm mélyen vessük el. Akár a vetés előtt a barázdák aljára is szórhatunk egy kevés trágyát, majd erre egy réteg földet és csak ezután vetjük el a magokat. Vetés után takarjuk be a magokat kb. 5-6 cm földdel, és öntözzük be a talajt.

A spárga termőfordulása az első három év. Tehát ha fehér spárgát szeretnénk termelni, akkor arra három évet kell várni, míg a zöld spárgához elég egy év is.

A magok kikelése után a kis magoncokat egyelni kell, vagyis szét kell őket ültetni. Az ültetés ideje május vége. A spárga sor és tőtávolsága 40*40 cm. Ezután már nincs más dolgunk, mint rendszeresen gyomlálni, és lazítani a talajt a növények körül.

A harmadik évben a növények köré egy úgynevezett bakhátat húzunk, vagyis egy 30 cm magas kis dombit emelünk köré. Ezt márciusban kell elvégezni. A sípok a harmadik évtől szedhetők, amikor a hosszúságuk eléri a 20-25 cm-t. A szedés április elejétől egészen június elejéig tart, van, hogy kétszer vagy háromszor kell leszedni a termést, mert nagyon gyorsan nő.

A bakhát azért fontos, hogy növekedéskor ne kapjon fényt a hajtás, így csak ott bontsuk meg a bakhátat, ahol a síp már megrepesztette. Ha zöld spárgát szeretnénk szedni, akkor, nincs szükség a bakhátra, ekkor már az első évben is szedhetjük a sípokat. Mivel évelő növényről van szó hosszú ideig hagyhatjuk a töveket egy helyen, így ültetéskor érdemes megfontolni hová is ültessük.

A spárgát a konyhában is változatosan tudjuk felhasználni, készíthetünk belőle levest, vagy rakott spárgát, de akár spárgás makarónit is.

A piacon mindig friss zsenge termést vásároljunk meg, mert a fás spárga már nem olyan élvezetes.

Felhasználás a konyhában

Spárgaleves

Hozzávalók: 40 dkg spárga, vaj, liszt, petrezselyemzöld, tejföl, zsemle.

Elkészítési folyamat:

A megtisztított és feldarabolt spárgának a felét megfőzzük, leszűrjük a levét és szitán átnyomjuk. A spárga másik részét másfél liter leszűrt csont lében megfőzzük. A vajból, lisztből aranysárga rántást készítünk, beletesszük az áttört spárgát, a finomra vágott zöldpetrezselymet, egy-két percig melegítve kevergetjük, majd fölengedjük azzal a húslével, amelyben a darabos spárga főtt. Felforraljuk. Tejföllel, pirított zsemlekockával tálaljuk.