A Buffalo Egyetem és a Buffalo Állami Főiskola tudósai úgy döntöttek, utánajárnak ennek a kérdésnek. Egyikük, Mark Kristal, az Egyetem pszichológia és idegtudományi professzora már több mint negyven éve tanulmányozza a placentát, így igazán szakértőnek számít ezen a téren. A témában elkészült tanulmánya -melyet Jean M. DiPirróval és Alexis C. Thompsonnal együtt állított össze - a napokban jelenik meg az Ecology of Food and Nutrition című szaklapban. Ebben a szakemberek rámutatnak, hogy az emlősök körében elterjedt placentafogyasztás számos egészségügyi előnnyel jár, többek között erősíti az anya-gyermek kapcsolatot, sőt a méhlepény olyan összetevőket is tartalmaz, mellyel elkerülhető a szülés utáni depresszió is.
Noha egyes csoportokban jelenleg is él a placenta szülés utáni elfogyasztásának szokása, az emberek körében mindennek egyelőre sokkal inkább csak a placebohatása bizonyított, valós egészségügyi előnye nem. A tanulmányban a szakemberek ezért arra a kérdésre is kitérnek, vajon annak hátterében, hogy az ember az egyetlen emlős, amely nem fogyasztja el a méhlepényt, nem az áll-e, hogy számára nem is járna mindez előnnyel.
Ugyanakkor Kristal azt is kifejti, akár kiderül, akár nem, miért nem terjedt el ez a szokás az emberek között, a méhlepény esetleges jótékony hatásának kiderítése mindenképp nélkülözhetetlen lenne. Mindennek természetesen nem az lenne a célja, hogy amennyiben bebizonyosodnak a méhlepényfogyasztás előnye, minden szülő nőnek el kéne azt fogyasztania, hanem az, hogy az orvosok kinyerhessék belőle a jótékony molekulákat, és azt gyógyszerészeti célra felhasználhassák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.