A mudra azaz a kézjóga

A kézjógáról és a mudrának nevezett kéztartásokról, azok jelentőségéről beszélt Seszták Ágota jógaoktató a Csak csajok műsorában.

A jóga a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. A jóga művelőjét is külön névvel illetjük ez a jógi - eredetileg a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek nevezik.

A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése, erősítése, karban tartása. Eszerint alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg a testi és a szellemi jógát. A jógának több változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki.

Néhány jógafajta

A teljesség igénye nélkül ilyen a Bhakti jóga (imádat, odaadás), a Karma jóga (önzetlen munka), a Dzsnyána jóga (tudás, ítélőképesség), a Rádzsa jóga (nyolc ágra osztott képzési rendszer, meditáció). Manapság már Európában is szinte minden ága elérhető, főleg a jógaközpontok által.

A kézjógáról

Nem is gondolnánk, de az egymásra fektetett tenyér, az összekulcsolt újjak, vagy összeérintett tenyerek hétköznapi mozdulatai is lehetnek a kézjóga gyakorlatai. A mudráknak azaz a kéz jógapozícióinak alkalmazása több ezer éves technika, ami napjainkban is része a keleti kultúrának. Alkalmazzák Kínában, Malajziában ás Japánban is.

„A mudra szó maga gesztust jelent, amiket az indiai táncokból ismerősek lehetnek és kéztartásokként jelennek meg.” - magyarázza Seszták Ágota jógaoktató. Emellett hazájában sokkal inkább terápiás célra használják. A mudrák aktiválják a kézen nagy számban jelen lévő energia központokat, hogy gyógyítsák, és egyensúlyba hozzák az egyrészt test energia áramlását. A mudrákat legalább tíz percig kell megtartani, lehetőség szerint egy nap többször ismételve.

Az segít, ha ennek a jógának is nekikészülünk lélekben. Jobban használ, ha koncentrálunk, de már az is elég, ha egy stresszes helyzetben összeérintjük az ujjainkat és nyugtatjuk magunkat, mert beindítja a fiziológiás folyamatokat.