Gyógyítás a virtuális világban

Egy kanadai kupola-laboratóriumban az orvosok virtuális világot terveznek, ahol reményeik szerint egy nap színes avatarok és játékszerekre hasonlító műszerekkel kezelnének traumán átesett kis beteg gyerekeket.

Szenzoros stimuláció segítségével lehetne például enyhíteni egy égési sérült fájdalmát, egy jégkunyhó képzetét keltve körülötte. A gyerek hálószobájának három dimenziós képével megfeledkezhetne arról, hogy igazából kórházban fekszik.

"Az égési sebektől szenvedő gyereket sarkköri környezetbe lehetne helyezni a valóság határainak átlépésével” - mondta el Patrick Dube, aki a montreali Sainte-Justine Kórház orvoscsoportját, valamint a Művészeti és Műszaki Társaság szoftverfejlesztőit irányítja. "Tudjuk, hogy a kognitív illúzió hatással van a fájdalomérzetre.”

A Szatoszférában (Satosphere)- ez egy 18 méter széles kupola, melyet eredetileg arra terveztek, hogy 360 fokos látványt nyújtson művészeti alkotásokról - kórtermet rendeztek be az új ötlet teszteléséhez. A Szatoszféra elnöke, Monique Savoie úgy jellemezte a kupolát, mint a XXI. század moziját. A szerkezet a körkörös színház utóda, melyet 1967-ben mutattak be a montreali Nemzetközi és Univerzális Kiállítás Bell pavilonjában. "Több projektor segítségével magával ragadó élményt tudunk nyújtani, ami nem csak a helyiség falait, de a berendezését is magában foglalja” - magyarázta Dube.

Az orvosok jelenleg egy másik eszközt is vizsgálnak, mely az orvosi műszereket fantasztikus, barátságos játékszerek külsejével ruházná fel. A gyerekek megbarátkozhatnának az „ijesztő” injekciós tűkkel és társaikkal, így nem kellene rettegniük a vizsgálatoktól és kezelésektől. A fecskendők rakétává változhatnának például. „Már nem félek a szúrástól” - árulta el az egyik kutató lánya, a 11 éves Maxime.

Az avatarokkal is kísérleteznek, melyek egy nap lehetővé tehetnék, hogy az orvosok és nővérek olyan gyerekekkel is kommunikáljanak, akik a betegség vagy szörnyű balesetük miatt teljesen bezárkóznak. Ezzel a csúcstechnológiával újra fel lehetne építeni a gyermek bizalmát, ismét beilleszkedhetnének a közösségbe. Az avatart messziről irányító terapeuta arra is megkérheti a gyereket, hogy utánozza a mozdulatait, mellyel a fizikai rehabilitációt is elősegítené.

A végső cél az, hogy a technológia alkalmazása által a gyerekek „legyőznék félelmeiket és felfedeznék saját lehetőségeiket.” - jegyezte meg Patricia Garel, a Sainte-Justine pszichiátriai osztályának vezetője. „Hihetetlen lehetőségek rejlenek a tudományágban, de még nagyon az elején járunk a folyamatnak. A virtuális kommunikáció és a videojátékok időnként negatív hatást gyakorolnak a gyerekek társas életére, különösen az érzelmileg labilis rétegre, akik teljesen bezárkózhatnak.” Garelnek azonban meggyőződése, hogy az eszköz megfelelő használatával virtuális utat nyithatnak meg a normális élet felé.