Beteggé tesz a zaj?

Az idegrendszerünkre bizony rossz hatással van, ha folyamatos zajban kell élnünk. Balogh Kamilla klinikai szakpszichológus beszélt a zajártalom esetleges következményeitől.

„Száz évvel ezelőtthöz képest harmincszorosára nőttek a zajszennyezettségi szintek.” - mondja Balogh Kamilla klinikai szakpszichológus.

A zajszennyezés a levegőszennyezés után a második helyre tornázta fel magát az egészségkárosító környezeti hatások listáján. A WHO adatai alapján tudjuk, hogy a közlekedés által keltett zaj Európa nyugati felében évente - betegség, rokkantság, vagy akár idő előtti halál formájában - több mint egymillió egészséges életévnyi veszteséget okoz.

„Magyarországon most már minden negyedik embert érint a zajártalom.” - kezdi Balogh Kamilla - „Tehát elég sok ember van kitéve ennek a problémának. Igazából megelőzni tudjuk, utólagosan kezelni már nem nagyon.”

A nagy gyárban dolgozók, a repülőtéri forgalom emellett élők, a zsúfolt irodában dolgozók mind fokozottan ki vannak téve a zajártalomnak.

Mi bajunk lehet?

A zaj okozhat akár szívinfarktust, tanulási zavarokat vagy fülzúgást is. A WHO felmérése szerint minden harmadik ember érzi úgy, hogy megnövekedett zajterhelésnek van kitéve, és minden ötödik embert zavar az utca és/vagy a légi forgalom. Ez ismét csak növeli szív- és keringési rendellenességek, illetve a magas vérnyomás kockázatát.

A munkahelyeken az emberek negyede szenved a zajtól. Itt nemcsak a körfűrészről beszélünk, ennek a hangja tényleg idegesítő, hanem mindenekelőtt az elektromos készülékekre, munkatársak egymás között folytatott tárgyalásaira vagy a telefonbeszélgetésekre. Éppen a nagy légterű irodákban nincs lehetőség arra, hogy az ember elmeneküljön, feszültté válik.

Mikor észleljük, hogy baj van?

A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A kellemetlen, nemkívánatos, intenzív, zavaró, tartós zajok nem csak hallószervi károsodást idézhetnek elő, hanem befolyásolják a központi és a vegetatív idegrendszer működését, valamint a szervezetben az elektrolitok összetételének megváltozását.

„Ez (zaj a szerk.) kihat a központi idegrendszerre, a vegetatív idegrendszerre.” - folytatja Balogh Kamilla - „Értem ez alatt, hogy magasabb lesz a stressz szint, nehezebben tudja kezelni a társas kommunikációt.” Ez a viselkedés a környezetében élőkre is kihat.

A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely összetett mechanizmusokon át az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát.