Hat óra az iskolában, három óra a képernyő előtt

A 10-12 éves magyar gyerekek naponta átlagosan három órát töltenek tévénézéssel vagy számítógépezéssel, tízből egy diák nem ebédel napi szinten, 15%-uk pedig minden nap fogyaszt gyorséttermi ételt.

Az ötödik-hatodikos korosztálynál nőtt a rendszeres étkezés fontosságának ismerete a NUTRIKID program hatására: ezt tízből kilenc gyerek fontosnak tartotta az év végére; emellett csökkentek a tárgyi tévedéseik is. Kevesebben gondolják, hogy azért kell enni, hogy jóllakjunk, viszont többen mondták, hogy az evés az energiapótlás miatt is nagyon fontos.

Olyan szülőket is megkérdeztek, akiknek 10-12 éves gyerekeik vannak. A szülők válaszaiból kiderült, hogy ugyan többet mozognak, de több időt töltenek képernyő előtt a gyerekek, mint ahogy azt szüleik gondolják.

A gyerekek gyakoribb sportolásról számoltak be, mint a szülők: tízből három vallja, hogy minden nap legalább egy órát sportol, ezzel szemben pusztán a szülők 13%-a gondolta ezt a rendszerességet.

A szülők alulbecsülik a gyerekek tévénézési- és számítógépezési szokásait is: míg a gyerekek átlagosan naponta 3 órát töltenek képernyő előtt, addig a szülők ezt csak 2 órának érzékelik.

Szembetűnő a különbség a gyorséttermi ételek fogyasztásának megítélésében is. Míg a gyerekek 15%-a naponta eszik pl. hamburgert vagy pizzát, ezzel pusztán szüleik 1%-a van tisztában.

Tudatosabbak és árnyaltabb gondolkodásúak az egészséges életmód terén azok a tanulók, akik korábban részt vettek a NUTRIKID programban - ez derült ki a nyolcadikosok válaszaiból, amelyben az ismeretanyag hosszú távú hatását vizsgálták.

Vidéken sikeresebb a program: jobb válaszokat adtak a lexikális kérdésekre az itteni tanulók. „Ez annak köszönhető, hogy vidéken erősebb közösségformáló, közösség összetartó hatása van a NUTRIKID-nek. A gyerekek szívesen tanulnak délutánonként kiscsoportokban az egészséges táplálkozásról, és így hasznosan töltik a szabadidejüket” - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke.